Heti rendszerességgel jelentkező rovatunkban felidézzük az elmúlt napok fontosabb eseményeit, amelyeket kommentárral látunk el. Erre bíztatjuk Kedves Olvasóinkat is ezen felületen vagy Facebookos profiljaink valamelyikén hozzászólás formájában, netán e-mailen, privát üzenetben. A lenti témák bármelyikéhez kapcsolódó legfrappánsabb kommentet egy hét múlva közreadjuk „Az elmúlt hét hozzászólása”-címmel.
Július 18-án, szombaton megkezdődött a 12 csapatot felvonultató élvonalbeli bajnokság. A hat mérkőzésen összesen tizenkét gól született, öt csapat (Haladás, Paks, Puskás Akadémia, Újpest, Videoton) nem volt eredményes. A bajnok Videoton 1–0-s vereséget szenvedett Kispesten, míg a két újonc közül a Vasas Diósgyőrben 2–1-re kapott ki, míg a Békéscsaba hazai környezetben végzett 2–3-ra a Debrecennel.
Diósgyőrben és Szombathelyen voltak jó néhány ezren a kánikula ellenére is, ám azt azért ne feledjük, ez volt a DVTK élén a Kecskemétről érkező Bekő Balázs első tétmérkőzése, míg a Haladás a Ferencvárost fogadta. A Fáy utcában lejátszott MTK–Puskás Akadémia bajnokin a hivatalos adatok szerint úgy voltak körülbelül százötvenen, hogy egyrészt László Csaba és Robert Jarni is ekkor mutatkozott be az élvonalban új együttesének kispadján, másrészt ezt a meccset a televízió nem adta élőben. Belegondolni sem érdemes, vajon mennyien látogatnak ki akkor az Illovszky Rudolf Stadionba, ha még tévéközvetítés is van?
Eldőlt, hogy a Bundesligában szereplő Hertha BSC vezetősége olyannyira ragaszkodik Dárdai Pálhoz, hogy a továbbiakban a magyar válogatott szövetségi kapitánya csak a klubcsapatára fókuszál. Dárdai utódja a német Bernd Storck lett, aki a nyáron a magyar U20-as válogatottat a nyolcaddöntőig vezette az Új-Zélandon megrendezett világbajnokságon.
A nép megkedvelte Dárdai Pált, hiszen olyan erényekkel rendelkezik, mint kevesen a sportág honi változatának szereplői közül: őszinte, kiforrott egyéniség, akinek adni lehet a szavára. Hitele van, hiszen a berlini majd’ két évtized alatt letett valamit arra a bizonyos asztalra. A szurkolók nem szeretik a mellébeszélést, az ámítást, így ebből a szempontból Bernd Storck nem tűnik rossz választásnak, de… A magyar válogatott Románia legjobbjait fogadja szeptemberben, az idő márpedig kevés az ismerkedésre még akkor is, ha nyilván Dárdai részletesen beszámol(t) az új kapitánynak, kitől mit várhat. Sokakkal ellentétben várakozással vegyes optimizmussal tekintek a hazánkba jövetelekor az ajtót páros lábbal berúgó Bernd Storck új feladata elé, hiszen az U20-as válogatottal a világbajnokságon mégiscsak továbblépett a csoportból, a nyolcaddöntőben a szerbektől elszenvedett balszerencsés kudarc pedig sajnos tipikusan magyaros volt, márpedig a német szövetségi edző gólt mégsem lőhetett.
A spanyol élvonalbeli Getafe hároméves szerződést kötött a Ferencváros korábbi kapusával, Megyeri Balázzsal, aki legutóbb a görög Olympiakosz játékosa volt, míg a Budapest Honvéd támadója, a sokszoros utánpótlás-válogatott Bobál Gergely egy évig kölcsönben a Bundesligában szereplő Wolfsburg labdarúgója lett.
Mindkét átigazolás örömteli, de megjegyzendő, hogy a fiúk még a földszinten vannak. Ha a liftet választják, az lefelé visz, csak lépcsőn közlekedve lehet magasra jutni. Megyeri Balázs nemzetközi szinten nem teljesített rosszul, amikor lehetőséget kapott, míg Bobál Gergely esetében nem árt megjegyezni, hogy legutóbb az NB II-es Gyirmótban futballozott, de legalább játékban volt. Egyelőre csak a tartalékoknál számolnak vele a „farkasok”, de odakinn csak a tehetség, a labdaügyesség, a jó helyzetfelismerés kevés lesz. Jó felfogású fiú, aki kapott egy újabb sanszot az élettől. Őszintén kívánom, hogy mindketten éljenek a lehetőséggel.
A Videoton csak hosszabbítás után múlta felül a Bajnokok Ligája 2. selejtezőkörének visszavágóján a walesi TNS-t (összesítésben 2–1). Az Európa Liga 2. selejtezőkörének visszavágóján a Debrecen 9–2-re kiütötte a lett Skonto Rigát, így simán továbblépett (11–4) és a norvég Rosenborggal találkozhat a következő fordulóban, míg a Ferencváros Szarajevóban is kikapott (2–0), így kettős vereséggel (3–0) búcsúzott a nemzetközi porondtól.
Őszintén szólva nem értem a Videoton menedzsmentjét, ugyanis kívülről úgy tűnik, amit felépítettek hosszú hónapokon keresztül, azt szó szerint néhány tollvonással lerombolták. Nikolics Nemanja és Sándor György elengedése ugyanúgy hiba volt, mint az edző, Joan Carrillo elküldése. Bár szerdán továbbvergődtek a székesfehérváriak, hosszabb távon ez a futball nem sok mindenre lesz elég, hiszen kevés a váratlan megoldásra képes labdarúgó a keretben, és abban sem vagyok biztos, hogy a francia tréner, Bernard Casoni jó megoldás a kispadra. A Debrecen örömfutballt mutatott be csütörtökön, a lett csapattól többet vártam, de az igazi erőpróba a Rosenborg ellen következik Kondás Elemér csapata számára. Meglepődnék, ha nem a Ferencváros lenne a magyar bajnok, ugyanakkor látszik, hogy az összevásárolt, honi szinten remek játékosanyag mire elegendő a nemzetközi porondon. Lehet azt mondani, hogy az első meccsen balszerencsés volt a Fradi, de az évkönyvek sehol nem jegyzik a labdabirtoklási arányt vagy a lövések és a peches meccsek számát. A tények makacs dolgok, márpedig 180 perc alatt egy nyamvadt gólt sem lőtt a Fradi a tisztes iparosokból álló bosnyákoknak, és ez az igazán nagy probléma. Thomas Doll és a játékosok nem hivatkozhatnak senkire és semmire, ugyanis az FTC minden tekintetben kifogástalan körülmények között készülhet hétről hétre. Szégyen, hogy még az augusztust sem érte meg a Ferencváros.
Visszalépett a női NB I-től a Dorogi Diófa, amely újoncként a legutóbbi szezonban bronzérmesként végzett. Klotz Tamás, a Komárom-Esztergom megyei együttes elnöke többek között így fogalmazott a napokban a Foci a köbönnek adott interjújában: „Értéket teremtettünk, de másoknak nem ér egy vasat sem.”
Kíváncsi lennék, mi az ok, amiért nem kellett a Diófa Dorog városának, főként, ha abból indulunk ki, a sport valahol vetélkedés, és ha vetélkedés van, ott győztes és vesztes is akad. Nem kérdés, a pályán a Szabados György által trenírozott társulat melyik oldalon van, de úgy tűnik, mindez a Komárom-Esztergom megyeiek hétköznapi életében nem volt releváns. Sajnos jellemző, hogy nem kapkodtak két kézzel más városok sem a sikergárdáért, amelynek tagjait viszont két kézzel vitték. A csapat üde színfoltja volt a női NB I-nek, élmény volt nézni Ujvári Izabella góllal végződő vágtáit vagy Nagy Ágnes fifikás megoldásait. Külön szólni illik a csapatkapitány Gőbölös Gabrielláról, aki bár meglehet, nem a leggyorsabb a mezőnyben és talán nem is a legtechnikásabb, ám mindezt hatalmas szívvel, tanítani való hozzáállással kompenzálva rengeteg pluszt adott a társulatnak pályán belül és kívül.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: