Nem mindenki születik csatárnak. Aki viszont mégis, van benne valami. Valami, ami ösztönös és nem tanítható, avagy fókuszban a gólvadászok. Rovatunkban fiatal és rutinos támadókat hozunk a Foci a köbön olvasói közelébe, akik mesélnek életük legszebb góljáról és megválaszolják azt is, melyik kapus vagy éppen védő ellen nem szeretnek pályára lépni. Akivel ezúttal gólokra vadászunk: Solymos Zoltán, az előző évadban az NB III, Nyugati csoportjában bronzérmesként végző Diósdi TC labdarúgója.
Kedvenc idézetem: „Ami nem öl meg az megerősít.”
Babonám: Kifejezett babonám nincsen. Viszont minden mérkőzésre egyformán szoktam készülni. A meccs napján, illetve az azt megelőző este próbálok egy rendszerességet betartani, mind az étkezésben, mind az egyéb dolgokban.
Legtöbb találatom egy szezon során: Pályafutásom nagy részét középpályásként töltöttem. A sérülésem előtti időszakban öt mérkőzésen szerepeltem a támadósorban még a Dorog színeiben, akkor azon az öt meccsen három gólig jutottam. Most pedig a visszatérésem után tizenkét mérkőzésen léptem kezdőként pályára csatárként, és hét gólt sikerült szereznem.
Legérdekesebb körülmények között született gólom: A Dorog játékosaként a Tököl ellen szerzett gólom talán a legérdekesebbnek mondható. Egy alapvonalról érkező visszapasszt lőttem egyből kapura olyan 12-13 méterről, ami a felső lécről a gólvonal mögé vágódott vagy nem. (mosolyog) Mindenesetre az asszisztens úgy látta, hogy a gólvonal mögé vágódott a labda.
Az előző évadban vagy a karrierem során szerzett legszebb gólom: Talán a 2012/2013-as szezonban az ESMTK ellen szerzett gólom, amit a Sárisáp TASK játékosaként egy visszagurított labdából, 25 méterről, nagy erővel a hosszú felső sarokba lőttem.
Akitől a legutóbbi bajnokságban a legtöbb gólpasszt kaptam: Mojzer Gyuritól kaptam kettőt, a többiektől pedig egyet-egyet.
Legkülönlegesebb gólörömöm: Balotellit idézve a postás sem örül, ha kézbesít egy levelet, de a viccet félretéve: nem szoktam különlegesen örülni egy gólomnak sem. Szolidan ünnepelek és természetesen mindegyik gólomnak örülök.
Kapus, aki sokszor kifogott rajtam: Nem tudnék senkit sem kiemelni.
Hátvéd, aki ellen nem szerettem játszani: Máj Gábor. Szerencsére eddig csak két alkalommal kellett ellene játszanom tétmérkőzésen, de csapattársként sokszor kerültem vele szembe edzéseken és sosem szerettem ellene lenni.
Akitől pályafutásom során a legtöbbet tanultam: Nem szeretnék senkit sem kiemelni. Az összes eddigi edzőmtől kaptam valami pluszt, amit a pályafutásom során hasznosítani tudtam, valamint tudok. Illetve volt szerencsém sok rutinos, NB I-et megjárt játékossal egy csapatban edzeni vagy játszani, akiktől szintén sikerült egy-két dolgot ellesni vagy tanulni.
Példaképem a csatárok közül: Kifejezetten példaképem nincs, inkább olyan játékosokat szeretnék felsorolni, akiknek nagyon szeretem vagy szerettem nézni a játékát. Ronaldinho, Ibrahimovic, Diego Costa, és nem utolsósorban Messi.
Célom a 2015/2016-os szezonban: Csapatszinten szeretnék minél jobb eredményt elérni és a célom, hogy ehhez a sikerhez minél több góllal, illetve minél jobb játékkal járuljak hozzá.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: