Foci a köbön

JÁTÉKOSSORS. Gáspár András (Halásztelek): „Nem gondoltam volna, hogy egyből négy gólt fogok rúgni”

Ellenállás nélkül: visszatérő vezére, a 24 éves Gáspár Andrásnégy góljával 4–0-ra verte a Halásztelek a szó átvitt és nemes értelmében is Dunaharaszti-fakót a Pest megyei II. osztály, Déli csoport 1. fordulójának szombati játéknapján.

Gáspár András utolérte önmagát. És mindez nem vicc, hiszen míg az előző, 2013/2014-es évadban 28 bajnokin 4-szer volt eredményes az Alsónémedi színeiben, addig a fenti termést már a szezonbeli első bajnokiján hozta a „Színész” becenévre hallgató futballista – igaz, immár régi-új egylete, a Halásztelek FC dresszében.
– Megálmodta?
– Nem gondoltam volna, hogy egyből négy gólt fogok rúgni, de azt azért reméltem, hogy sikerül rögtön az első meccsemen betalálnom, ám erről álmodni sem mertem – felelte Gáspár András.
– Olyannyira sima mérkőzés volt, mint amennyire a végeredményből kikövetkeztethető?
– Könnyebb dolgunk volt, mint amire számítottunk, pláne úgy, hogy gyakorlatilag kapus nélkül mentünk bele a meccsbe. Viszonylag gyenge csapat volt a vetélytársunk, hála Istennek, mert most éppen ilyen ellenfélre volt szükségünk, ugyanis még alakulófélben vagyunk.
– Hát éppen ez az! A nagytétényi–halászteleki ,,vegyes vágottnak” még érnie kell, ráadásul az egyik kapusuk esküvőre volt hivatalos, míg a másikat berendelték a munkahelyére, így Máté László személyében mezőnyjátékos állt a gólvonalra. Nem tartottak a meccstől, hiszen jó néhány kiváló rúgótechnikájú labdarúgó minden csapat keretében megtalálható?
– Nem féltünk, inkább próbáltunk pozitívan hozzáállni a meccshez. Úgy voltunk vele, ha kapunk is gólt, megpróbálunk többet rúgni, mint a Dunaharaszti, ezért nem volt bennünk félelem, inkább pluszt adott, hogy nem volt kapusunk.
– Nézhetjük úgy is, hogy a HFC tizenegy mezőnyjátékossal indult a csatába, egyikük pedig remekelt a kapu előtt.
– Igazából egyik sem volt hálószaggató bomba, talán a negyedik gól volt a legszebb. Nem is a találat minősége miatt, hanem azért, ahogyan előtte kijátszottuk a középpályát, aztán kaptam egy indítást, a 16-os vonaláról indultam, majd egy átvétel után egyből elpasszoltam a labdát a hosszú sarokba. Köszönöm a csapattársaimnak, hogy hozzásegítettek ehhez a négy gólhoz.
– Ugye tudja, hogy magasra tette a mércét?
– Ezt mondták a meccs után a vezetők is, gyakorlatilag ugyanezekkel a szavakkal. Amikor lecseréltek, akkor kiabálták be, hogy elég magasra tettem a lécet.
– Pláne „újoncként”. Minden Halásztelekhez köti, mégis megkérdezem: mi volt az oka a hazatérésnek?
– A legfőbb az, hogy ahogy mondta, halászteleki vagyok. Itt nőttem fel és hazahúzott a szívem. Egyébként nem volt semmi gond, Alsónémediben is nagyon rendesek voltak velem, a szurkolók szerettek, és a vezetők is korrektek voltak mindvégig.
– Mégis itt van, és gondolom, nem is kellett sokat gondolkodnia.
– Lényegében egyértelmű volt a döntésem.
– És most mi a cél?
– Úgy gondolom, egy jó közösség létrehozása. Nincsenek nagyravágyó terveink, legyen jó a csapat, jó a hangulat, érezzük jól magunkat és focizzunk egy jót.
– Nem sok ez egy kicsit a ,,jóból”? A főszerkesztő a haját fogja tépni. Ha nagyra nem is, előre azért nyilván vágynak.
– Persze, nyilván szeretnénk minél előrébb végezni a bajnokságban.
– Azt hittem, rávágja, hogy minél előbb irány ismét a megyei I. osztály. Vagy abból egy ideig „elég” volt?
– Nem gondolom, hogy elég lett volna. Természetesen, ha megnyernénk a bajnokságot, biztos vagyok benne, hogy megpróbálnánk újra helytállni a „megye-egyben”, de nem hiszem, hogy az 1. forduló után ez lehetne rögtön a cél. Ha a fentiek megvalósulnak, utána lehet továbbszövögetni az álmokat, hogy ismét a megyei élvonalba kerülhessünk.
– Mennyi időre van szükségük az összeálláshoz?
– Néhány mérkőzésre még biztosan. Sajnos rosszkor jöttek a nyaralások, nem mindenki időzítette túl jól, így nem sok edzőmeccset tudtunk együtt játszani.
– Gáspár András lehet még ennél is jobb?
– Remélem! Minden erőmmel azon vagyok, hogy így legyen.
– Ha már lúd, legyen kövér: most mennyire érzi magát jónak?
– Százalékot tekintve?
– Persze! Közel jár a százhoz?
– Nem, legalábbis remélem, hogy nem.
– Mire számít a bajnokságban? Izgalmasabb meccsek jöhetnek? Önökön kívül Keletről Délre került az Újlengyel, miközben a Taksony és a Dabas-Gyón már a megyei I. osztályban csillogtathatja meg oroszlánkörmeit, egyszóval kiegyenlítettebbé válhat a mezőny.
– Ahogy a nyári igazolásokat néztük, lesz öt-hat jó csapat. Tavaly is ez volt a leosztás, nagyjából egyforma képességű gárdák viaskodtak, igaz, kiemelkedett a Taksony és a Dabas-Gyón, de mögöttük jött öt-hat együttes, amelyek közel egyforma játékerőt képviselnek. Remélem, kiegyensúlyozott szezon elé nézünk, de még valamiben bízom.
– Éspedig?
– Abban, hogy mi is az élboly tagjai leszünk.

A fenti interjú ezen sorok írójától megjelent a Sportszelet 37. lapszámában. Azóta a Halásztelek 5–1-re győzte le hazai pályán a Bugyit, Gáspár András ezúttal kétszer volt eredményes.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!