2013 őszétől 2018 végéig az első számú üllői társulatban 131 bajnokin 53 gólig jutott. A támadó középpályásként és csatárként bevethető, a labdát nagypályán is előszeretettel talppal húzogató, nagyszerű alapképességű Lantos István a fenti adatsorra büszke lehet, az már persze más kérdés, hogy a karrierje nem úgy indult – lásd még lentebb, a cikkekre kattintva –, hogy 35 évesen csupán a „megye-kettőben” fog brillírozni. A kispesti nevelésű, a későbbiekben Gyálon, Pesterzsébeten és Monoron is megforduló „Lanti” az Üllőn eltöltött nagypályás esztendők után azonban Isaszegre igazolt, és akik akkoriban felkapták erre a fejüket, ne tegyék. Egyfelől a társulat szakmai munkájáért az az Istók Ferenc felel, aki a Honvéd utánpótlásmestere volt akkor, amikor Lantos István ifjúsági korú labdarúgóként a szárnyait bontogatta, másfelől pedig az isaszegieket erősíti még manapság is az a Tvaruska „Tücsi” Attila, akivel „országos” barátok. A télen azonban váltott a rutinos csatár és elfogadta a meglehetősen nehéz helyzetbe sodródó Péteri KSK invitálását, márpedig a sors(olás) furcsa fintoraként május első napján a remek munkát végző Rakita Gábor társulata Üllőre volt hivatalos.
NÉGYEN RÉSEN | A kezdőként szóhoz jutó, annak idején honlapunk Kapuskérdések című rovatában bemutatkozó Tövisháti Tamás és a Lantos Istvánhoz hasonlóan szintén az első minutumtól pályán tartózkodó Horváth Gábor mellett az éppen utóbbit váltó, így valamivel több, mint öt percre csereként beszálló Dányi Róbert is futballozott Üllőn, mi több, Horváth két korszakban is. Innen nézve tehát nem kérdés, hogy a vendégegylet tagjai közül jó néhány futballistának nem volt mindegy, miként ér véget a szombati derbi. És naná, hogy nem csupán az osztályváltás elkerülése miatt.
