PESTSZENTIMRE–SZENT PÁL AKADÉMIA 2–1 » A Budapest-bajnokság II. osztály 23. fordulójának péntek esti összecsapásán 0–1-es félidőt követően fordított a házigazda a szünetben pályára lépő támadó, Mészáros „Bubu” Dániel góljával és vezérletével, akinek 16 éves gyermeke, Mirko jelenléte ezúttal is jó ómennek bizonyult.
Gyere csak fiacskám, huppanj le ide mellém! Így ni! Ez az első hazai bajnoki, amelyen itt ülsz a kispadon velem, közel mellettem. Miközben irányítom, felügyelem a többieket, néha eszembe jut, mennyire kegyes hozzám a sors, hogy ezt megadja nekem. Portugáliát labdarúgóként megjárni hátborzongatóan szép, Dunaharasztiban hallgatni a „Tika, Tika, Harasztika!”-rigmust, amikor valóban játszott a csapat, egyenesen lúdbőröztető, de egy gárdában szerepelni a gyermekeddel több, mint kiváltság, több, mint öröm. Bábik Tibi sokat tudna erről mesélni, esetleg Erős Karcsi. Látod, vezet az ellenfél, a jól összerakott, szervezetten futballozó rivális, így ez most nekünk a péntek esti frász. Ha nem változik az állás, a szünetben beállok, hátha akad egy jó beadás, netán egy kiugrási lehetőség. Még hat perc sem telik el a folytatásból, 1–1 az állás. Ne gratulálj, fiam, van még hátra közel egy félidő. Hiszek magunkban, meg persze abban, hogy szerencsét hozol, lévén a Hidegkút elleni idegenbeli derbit is behúztuk 1–0-ra, miközben ott voltál velünk, közöttünk. A hajrá a miénk, márpedig nekünk ez most szebb fordítás, mint bármelyik Francois Villon-ballada Faludy György átköltésében. Az sem hangzana rosszul, ha apád gólkirály lenne negyvenegy éves fejjel, de tudod, Mirko, én már azzal is beérném, ha júniusig csupán egyszer találnék be, miközben oldalra pillantva azt látom, mint péntek este az első játékrész során a kispadon ücsörögve: ott vagy velem, közel mellettem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: