VECSÉS–MAGLÓD 1–1 » A büntetőpárbaj megint Goran Kopunovics társulatát segítette, így a vendégek edzője – akárcsak néhány hónappal ezelőtt, ismét – borsot tört egykori ferencvárosi csapattársa orra alá.
Huszonnégy esztendővel ezelőtt, egész pontosan 1995. szeptember 13-án, Zürichben a Grasshoppers elleni kilencven perccel indult a Ferencváros szereplése a Bajnokok Ligája-csoportkörében. Kedd este a Dinamo Zagreb ellen bármilyen különbségű győzelem vagy 0–0-s döntetlen esetén biztossá teheti az újabb európai kalandsorozatot a Fradi, ám a magunk mögött hagyott hétvégén két egykori FTC-futballista, a 95-ös BL-sorozatra egyaránt nevezett Vincze Gábor és Goran Kopunovics nézett egymással farkasszemet a kispadokon a Magyar Kupa Pest megyei ágának harmadik körében. Goran Kopunovics áprilisban történő újabb maglódi kinevezése kapcsán úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát lúzernek, ami be is bizonyosodott, hiszen a gárda megőrizte megyei I. osztályú tagságát, mi több, az utolsó, 30. fordulóban Vecsésen aratott 1–0-s diadalt, ami nagyon is kellett a megkapaszkodáshoz.
Nos, a sors(olás) furcsa fintoraként a két társulat ezúttal kupameccsen mérhette össze erejét ugyanott, és közel félóra játékot követően Borsos Gábor révén a látogatónál volt az előny. A szünet után rohamozott a Vecsés, de Vincze Gábor alakulata csak a 81. percben tudta feltörni riválisa hátsó alakzatát, a nyáron a Dabas-Gyóntól visszatérő Tóth Attilának köszönhetően.
A Pest megyei I. osztály bajnokcsapatától „csomagban” érkező futballisták – Tóth Attila mellett a korábban honlapunkon bemutatkozó Lannert Bence, Hollauer Balázs és Tóth Tamás is érkezett, míg a Taksonyból távozó ifjabb Hamar István szintén Vecsésen írt alá – azonban nem tudtak csodát tenni, mert bár a végeredmény nem változott, a tizenegyes-párbajt a saját büntetőjét értékesítő, az Üllő SE-től szerződtetett Kalina Tamást is a soraikban tudó maglódiak bírták jobban idegekkel (5–6). Déja vu-érzésük lehet az MTC tagjainak, lévén egy kupakörrel ezelőtt a nyár óta Kecskeméti József által felkészített Törtel otthonában is így mentek tovább, annyi különbséggel, hogy egyrészt a rendes játékidőben 2–2 volt az eredmény, míg a „lutri” során 5–4-gyel bizonyultak jobbnak.
De térjünk vissza a mába, lévén ezúttal is a vecsési szakvezető gratulálhatott korábbi csapattársának, miközben arra gondolhatott, régen minden jobb volt. Persze, mert idestova két és fél évtizede, ha Goran Kopunovics örült, Vincze Gábor is boldog lehetett…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: