TÁPIÓSZELE » Két kiváló képességű, nem mellékesen rutinos labdarúgóval erősítette meg amúgy sem gyenge keretét a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjának legutóbbi 6. helyezettje.
Buczkó István neve leginkább Ceglédről lehet ismerős, ám a középpálya közepén, illetve szükség esetén a szélén is jó teljesítményre képes, Piku becenévre hallgató 33 éves fedezet legutóbb a Pest megyei I. osztályú, nemrégiben edzőváltáson átesett Törtel színeiben futballozott, igaz, eddigi legutolsó bajnokiját több mint tizenhét hónapja játszotta, 2018. május 20-án a Monor II. otthonában 7–0-ra nyerő társulatot erősítette az 58. perctől. Nézzük, miként vall önmagáról az érintett: „Cegléden kezdtem 8 évesen, 22 esztendős koromig ott is maradtam. NB III-as bajnokok lettünk, az NB II-ben voltam egy évet utána, aztán kerültem Dabasra, ott voltam hat esztendeig. Aztán amikor a Cegléd kiesett az NB II-ből, akkor visszajöttem az NB III-ba, és abban az évben megint NB III-as bajnokok lettünk, viszont a másodosztályban már nem maradtam. Nagykőrös egy év, Törtel két esztendő – röviden, tömören ennyi.”
Meg egy Bambi, tehetnénk hozzá, ám maradjunk annyiban: meg egy Szabi. Gyurcsik Szabolcs ugyanis a másik új fiú, aki Újszilvásról jött – helyére pedig ment Tápiószeléről Ledacs Kiss Viktor – így idézte fel saját karrierjét: „A labdarúgás az életemet már nagyon fiatalon keresztezte, a Tápiószele színeiben egészen a Bozsik-torna korosztályaitól a serdülő és ifi korosztályig bezárólag, szóval mondhatom, hogy szelei nevelés vagyok. A későbbiekben a munka miatt két évre felhagytam az aktív labdarúgással, de aztán csak éreztem a hiányát és a szomszédos farmosi egyesülethez igazoltam, ahol fél évet töltöttem el több-kevesebb sikerrel. A következő szezonra a felkészülést a szintén ebben az osztályban szereplő tápióbicskei egyesületénél kezdtem el, ahol úgymond a góllövő cipőmet is kezdtem megtalálni. Ez több egyesület figyelmét is felkeltette, köztük az Újszilvás KSE csapatát is. Megkeresésükre a 2014/2015-ös szezon téli átigazolási időszakában mondtam igent, és szerintem ez az addigi pályafutásom legjobb döntése volt. Nagyon könnyen ment a beilleszkedés, a tavaszt már tíz góllal zártam, a csapattal pedig a hetedik helyen végeztünk. A 2015/2016-os évadnak nagy célokkal vágtunk neki, célunk a dobogó valamelyik foka volt. Sajnos ez még váratott magára, a beilleszkedésem viszont nagyon könnyen ment, mert az első szezonban huszonkilenc bajnoki mérkőzésen harmincöt góllal zártam, míg csapatunk a negyedik pozícióban zárt. Jött az új szezon, célunk továbbra is a dobogó volt és ez össze is jött, igaz, csak a legalsó fokát sikerült elcsípni, ebben az évadban pedig huszonöt bajnokin negyvenegy találattal zártam, ami elég is volt ahhoz, hogy az osztály gólkirályi címét elhódítsam. Jött az újabb szezon, a 2017/2018-as, a célunk, hogy egy kicsit fényesebben csillogjon az a medália. A bajnokság végére mi állhattunk fel a képzeletbeli dobogó legfelsőbb fokára, bajnoki címet ünnepelhettünk. Ezt a szezont húsz meccsen harminc találattal zártam, de nem bántam, hogy lemaradtam egy újabb gólkirályi címről, hiszen aranyérmesek lettünk! A 2018/2019-es kiírást úgy kezdtük, hogy tudtuk, sok új és erősebb ellenfélre kell készülnünk. Ez be is bizonyosodott, az előző évekhez képest kicsit visszább csúsztunk, a tízedik helyen végeztünk. Ebben a szezonban tizenhétszer voltam eredményes huszonöt találkozón. A pontvadászat végén azt határoztam el, hogy hazatérek nevelőegyesületemhez és a Tápiószele mezét viselem majd. Szeretném itt megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az Újszilvási KSK-nak az ott töltött időt, az edzőmnek, Miskolczi Lórántnak, hogy hitt bennem, és mindenkinek, aki a csapat mellett állt! Jelenleg az alapozás zajlik, kíváncsian várom, mit hoz az új szezon!”
A csatárral kapcsolatban Fehér Szilárd, a rendre kiújuló sérülése után lábadozó játékos-edző az alábbiakat tartotta fontosnak megemlíteni: „Amióta én lettem kinevezve a tápiószelei csapat trénerévé, azóta szinte minden átigazolási időszakban megkerestük Szabolcsot, de a rossz szájíz benne maradt a szelei időszakból, mivel az akkori szakmai stáb nem vette őt számításba, és ezért nagyon nehéz volt rávenni, illetve a tüskét elfeledtetni vele. Viszont mi mindenféleképpen ragaszkodtunk Szabolcshoz, mert tisztában vagyunk a képességeivel, és a filozófiánk továbbra is az, hogy a csapat nagy részét helyi futballisták alkossák.”
A kiváló sportember önmaga felépülésével kapcsolatban kérdésünkre megjegyezte, éppen mához két héttel ezelőtt jutott túl az operáción, így egyelőre hat héten keresztül mankó használatára kényszerül, ám közben injekcióra, gyógyszerekre és gyógytornára van szüksége az egészségi állapota mielőbbi visszanyeréséhez. Fehér Szilárd hozzátette, szeptember 3-án kell kontrollvizsgálaton megjelennie, és akkor dől el, a továbbiakban „csak” trénerként vagy játékos-edzőként számíthatnak rá Tápiószelén. Annál a csapatnál, ahol az eddigieknél is jobb, ütőképesebb társulat van kialakulóban.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: