Sinkovics Gábor: „A seggnyalás a legnépszerűbb sportágunk” – a publicista kirúgásának valódi (?) oka
BUDAPEST » Eltűnt a szekrénye, mint a Győr környéki villanyszerelők, így feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Sinkovics Gábor, a Nemzeti Sporttól három évtized után menesztett publicista.
Telefonfülkévé változott a személyes holmikkal megpakolt, relikviákkal telezsúfolt szekrény. Örkény István egypercesében a berregő, kattogó, ember nagyságú doboz kelt életre létrahosszúságú piros-kék lábakkal, márpedig a jelek szerint ezúttal is ez történt. Nem Harry Potter-szerű amerikai varázslat ez, hanem a vér nélküli magyar valóság – amennyiben a hírt elsőként közlő 444.hu nem téved. A nevetés lenne a legjobb orvosság, hirtelen, minden ok nélkül felkacagni és egyszerűen csak nyerítve, vakkantva és vihogva továbblapozni a Hős utcai, barnára aszfaltozott villamosmegállóban potom ötszáz forintért vásárolt két szem ismeretlen összetételű bogyó lenyelése után, ám Sinkovics Gábor köptetőt használt – legalábbis a sorai erről árulkodnak. Nem vitás, hogy a szakítás a megcsappant példányszámú sportnapilap és a népszerű publicista, a többek között Mészöly Kálmán életét és a Vasas fővárosi rangadóit is könyvben feldolgozó szerző belügye – legalábbis az volna alapesetben. Csakhogy az újságíró komfort nélküli, keserű szavai arról árulkodnak, hogy az NS háza táján korántsem megy minden zökkenőmentesen. Túl azon, hogy a 444.hu-n megjelenő cikkében a seggnyalást tartja a legnépszerűbb sportágnak, a lap főszerkesztőjét, Szöllősi Györgyöt pedig udvari bohócnak titulálja. Itt és most az következne, hogy vasárnap reggel lelkes és kevésbé lelkes tudósító-ifjoncok békésen, bakasorban, bohócruhában és krumpliorral megrohamozták a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnökségét, ahol két slukk között, de egy füst alatt kidoboltak annyi pontot, amennyi az NB I-ben sereghajtó Haladásnak van (szám szerint kilenc), eldúdolták a Nemzeti dalt, aztán uzsgyi, haza… Csakhogy az MSÚSZ elnökét Szöllősi Györgynek hívják, így el lehet képzelni, hányan indultak útnak, pláne télen…
Ám hogy a kép teljes legyen: megbízható forrásból honlapunk úgy értesült, Sinkovics Gábor menesztésének hátterében az áll, konfliktusba keveredett egy, a közelmúltban a laphoz vezető beosztásba kerülő munkatárssal, akinek többek között az nem tetszett, hogy a rutinos tollforgató ritkán teszi tiszteletét a szerkesztőségben, valamint megkérdőjelezték a munkamorálját. Csakhogy a publicista azt már 2014 nyarán egy televíziós műsorban elmondta, mennyire örül annak, hogy el tudta érni, otthonról küldje és diktálja az interjúit, jegyzeteit, nekrológjait. Merthogy az NS immár csak volt publicistája, ha nem is tíz- és húszforintos érmével működő, szivecskés üzenetekkel telepingált, technokol-szagú fülkéből beszélt, a telefon volt a legfőbb munkaeszköze. A fülke amúgy megmaradt és tán itt lesz az idők végezetéig, csak álruhát öltve az éj leple alatt szekrénnyé változott, amely előbb sertésjelmezbe bújva életre kelt, majd álomtáncot lejtve meghalt – mint az a valami, amin már a legextrémebb tudatmódosító sem segít.