OLASZORSZÁG » A közelmúltban egyedüli magyar csapatként vett részt a Ravenna Top Cup 2018 elnevezésű tornán és a világhírű Juventusszal is megmérkőzött a Gloriett U13-as csapata, amelynek edzője a korábbi élvonalbeli labdarúgó, Sinkó Balázs.
Fárasztó utazás, fárasztó nagypályás torna. Nem csoda, elvégre az előbbi tizenöt-tizenhat órát „vitt el” buszon zötykölődve, míg utóbbi az első volt a Gloriett tehetséges lurkóinak. A gárda sokra hivatott fiatal trénere, az egykori élvonalbeli futballista együtt élt a játékkal, és ha rajta múlt volna, tán még be is áll, hogy aztán Balázs bá a BVSC-ben tanultakat alkalmazva hosszú vágta és leheletfinom megkerülős cselt követően a kiugrásra kész, üvöltve integető magyar fiút szöktesse.
„Nemcsak a futball maga, hanem a tudatosság, a játékfelfogás is más – utalt a Ravennában tapasztaltakra a manapság is aktív Sinkó Balázs, aki a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában hat bajnokiból hatot nyerő, így értelemszerűen éllovas Üllő SE játékos-edzője, és aki a Ravenna Top Cup 2018-cal kapcsolatban hosszabb lélegzetvételű interjúban is kifejtette véleményét. – A tizenhárom éves olasz gyerekeket elnézve úgy éreztem, sokkal jobban magukévá tették a nagypályás focit, sokkal tudatosabban játszottak mind labdával, mind labda nélkül. Kijött a különbség, mert a mi gyerekeinknek ez az első nagypályás szezonja, és még annak is nagyon az elején vagyunk. Odakinn máshogy tekintenek a sportágra, más a rendszer és máshoz vannak hozzászokva a szülők. Nem az van, hogy a meccs után odavágnak a gyerekhez egy nagy adag gumicukrot, egy csomó csokit, egy üveg kólát meg a telefonját, hanem a játékosok akkor is csapatként viselkednek, akkor is szervezettek, és tudják, mi a fontos. Nézik az ellenfelek mérkőzését, ám ugyanúgy ökörködnek, hiszen gyerekek. Érdekes dolgokat fedeztünk fel.”
Mint a teológus és a geológus között, ég és föld a különbség az itthon és a nemzetközi szintéren átéltek között, ám Sinkó Balázs mégsem tűnik elkeseredettnek – nincs is oka rá.
„Írattam a gyerekekkel egy rövid fogalmazást a tornáról, az élményeikről, teljesen kötetlenül – folytatta a 39 esztendős sportember. – Az volt a kérés, mindenki mondja el, mit gondol a tengerben való fürdésről vagy milyen volt a Juve. Az idősebbek szakmai tapasztalatokról is beszéltek, és az egyikük azt írta, úgy gondolja, maga is már csak a Juventus felirattól is picit megijedt. Egyébként 5–0-ra kaptunk ki a torinóiaktól, az Azurrótól 4–1-re – pedig ellenük vezettünk is, ám azon a meccsen gyengén muzsikált a bíró –, a római csapattól 6–0-ra kaptunk ki, ami talán túlzó volt, mert a végére szétestek a gyerekek. Csak egy adalék, mennyire vegyes társasággal mentünk ki: van, aki 165 centi és negyvenötös a lába, és van, akinek harminchármas. A négy között láttuk a Sparta Prahát, amely túl azon, hogy 2006-os születésűeket szerepeltetett, koedukált csapat, mert volt közöttük kislány is. Nem minden a méret, bár sokat számít, mégis azt mondom, az attitűd a lényeg. Nagyjából tudjuk, hogy a körülöttünk lévő nemzetek tagjai nagyon tudnak harapni, így mi is felvettük a kesztyűt. Nagyon büszke voltam a gyerekekre!”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: