Foci a köbön

Távozik a csapatkapitány – Király Krisztián a feljutásért küzdhet

FELSŐPAKONY » Miközben a nép, a tűzbe-lázba hozott publikum a korábbi világválogatott Détári Lajossal a soraiban hőseit, a Pest megyei II. osztály, Déli csoport bajnokcsapatának tagjait ünnepelte, Király Krisztián lélekben már máshol járt.

A gondolatok nem hagyták nyugodni. Ott cikáztak körülötte, de elhessegette azokat. A tömeg tombolt, táncolt, kurjongatott örömében vasárnap este, és egy pillanatra megfordult a fejében, hogy ott lehetne a sokaságban, de nem a csápolók között, hanem leharcolt, megviselt, csuromvizes mezben – és persze aranymedáliával a nyakában. Király Krisztián azonban az elmúlt időszakban már a Felsőpakony II. vezéreként kocogott ki a gyepre, és gyakorlatilag az első bajnokin szembe jött vele a valóság: ez azért más szint, mint eggyel feljebb. Lassúbb, körülményesebb a játék, az intenzitásról nem is beszélve. A magunk mögött hagyott évadban tizennyolc összecsapáson mindössze egyszer volt eredményes, de neki nem is a gólszerzés az elsődleges feladata. A Pest megyei III. osztály Közép-csoport kilencedik pozíciójában zárt a pakonyi „fakó”, márpedig a megszerzett tizenhat pont annak tükrében édeskevés, hogy a bajnok Kistarcsa csaknem a tripláját szerezte. Király Krisztián azonban döntött. Nem tegnapelőtt és nem is a meteorológiai nyár „rajtján”.

„Tudom, hogy még nincs átigazolási időszak, de én már száz százalék, hogy a Gyáli BKSE-ben folytatom a pályafutásomat. A Felsőpakony II.-nek csapatkapitánya voltam, de a Gyál fel akar kerülni, ezért is döntöttem úgy, hogy náluk folytatom.”

Egyértelmű szándék, egyértelmű mondatok. Érdemes feleleveníteni, hogy a 2017/2018-as évadban a Gyál bronzérmesként zárt, és míg a BKSE a Felsőpakony otthonában 4–1-es diadalt aratott, addig a tavasszal fordított pályaválasztással vendégsiker (3–4) született.

A nép, a tűzbe-lázba hozott közönség talán még most is különleges, ünnepi hangulatban van. A Felsőpakonytól közel egy évtized után elköszönő Király Krisztián is valami hasonlóra készül egy önfeledt, ám felejthetetlen nyári napon – idestova év múlva.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!