BÁBOLNA–KOMÁROM VSE 0–5 » A bajnokságban immár 45 (!) gólos Solymos Zoltán szezonbeli harmadik mesterhármasával könnyed diadalt aratott a Komárom-Esztergom megyei I. osztály 27. fordulójában a korábbi szövetségi kapitány, Bozsik Péter együttese, aminek köszönhetően „lefőtt” a KVSE, avagy a tagjai matematikailag is bebiztosították a jól megérdemelt aranyérmet.
Mosolygós arcokat kérünk: kellett hozzá csipetnyi mázli, de ha nagy nehézségek árán is, csak befutott a Komárom.
Jelzésértékkel bír, de soroljuk a – Zalaegerszeggel 2002-ben élvonalbeli bajnoki címet szerző – Bozsik Péter által felkészített alakulat legfőbb ismérvét: a gólkülönbsége annyi, mint Jani bátyám vérnyomása rosszabb napokon, kereken 140. Nem elírás: a KVSE 155 lőtt találat ellenében mindössze 15-öt kapott, és ugye, hol van még a szezon vége.
A házi gólkirály Solymos Zoltán, egyelőre 45-nél tart, és még tart a pontvadászat. A Tatabányán nevelkedő, később Sárisápon, Diósdon és a BKV Előrében is megforduló 25 esztendős, jó felépítésű csatár – aki természetesen karrierje legeredményesebb évadját futja – mindössze háromszor nem talált a hálóba, amikor pályára lépett, ami több mint beszédes adat.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a tavasz óta a társulatot erősíti a III. Kerületi TVE-től érkező, új egyletében rögtön góllal debütáló Kenesei Krisztián is, márpedig az elmúlt két évtized egyik, ha nem a leggólérzékenyebb NB I-es támadója tizenegy bajnoki összecsapáson 15 alkalommal ünnepelhetett.
Az élvonalat szintén megjáró Katona Attila és Kiss Károly mellett az örökifjú Musitz Balázst is feltétlenül érdemes megemlíteni, aki stabilitást adott a társulatnak, amelyet hívhatunk egyszerűen csak „aranycsapatnak”.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: