TÖRÖKBÁLINT » Berobbant a Pest megyei futballköztudatba. Kellett hozzá néhány meccs, kellett hozzá szakajtónyi találat, de Olaj György nevét immár nem csupán a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában szereplő Törökbálinti TC szurkolói, hanem az ellenfelek kapusai és védői is ismerik.
A MOL Tehetségtámogató Program Sport kategóriájának ítészei igazán felfigyelhetnének rá, hiszen Olaj névvel sok minden eladható, bár a vezetéknév tulajdonosa egyvalamit mindig szem előtt tart. A Törökbálint szélsője a labdát nem el-, legfeljebb csak beadja, netán a hálóba juttatja. Utóbbira a bajnokság tavaszi folytatásában éppenséggel tizenegy „érvet” sorakoztathatnánk fel.
– Letargiába estek?
– Innentől kezdve természetesen már mindenki a következő meccsre koncentrál, túlléptünk rajta – mondta Olaj György, a Törökbálint 20 esztendős labdarúgója nagyjából két és fél órával az Üllő elleni, hazai pályán elszenvedett 6–3-as vereséget követően. – Az edzőnk, Lipők András azt emelte ki a szombati bajnokink után, hogy nagyszerű ellenféllel játszottunk, mi is jól futballoztunk, és csak egy hibánk volt, ami felróható, éspedig a helyzetkihasználás.
– Mennyit rontott el?
– Amit illett volna berúgni, abból három-négy volt, sajnos.
– Ez sok vagy kevés?
– Szerintem sok, főleg egy rangadón, amikor egy-két helyzetnek is örül egy csatár, ha azokat értékesíti.
– Árnyalja a képet, hogy úgy beszél, mint egy támadó, holott az igazi posztja szélső?
– Szerencsére eddig jól alakult minden, de az elsődleges feladatom az, hogy a középcsatárt kiszolgáljam, gólpasszokat adjak, ugyanakkor az elmúlt meccseken nagyon sok lehetőség adódott előttem, és sikerült azoknak a nagy részét értékesítenem. Ha nem is elvárás, de valahol rám hárult, hogy gólt vagy gólokat szerezzek.
– Még ha ez szombaton el is maradt, legalább az „évszázad meccsét” vívták, tömény feszültséggel, remek megoldásokkal, szemet gyönyörködtető találatokkal.
– Izgalmas derbi volt, és ezúttal tényleg csak a helyzetkihasználás miatt maradtunk alul, ám hozzáteszem, nagyon jól játszott az Üllő, és sajnos ezúttal a vendégcsapat volt jobb formában, nem mi.
– Ezzel a vereséggel végleg elúszott a hajó?
– Erről még nem beszéltünk, de közülünk mindenki látta, hogy a Felsőpakony nyert Taksonyban, így nehéz a dolgunk, de nem adjuk fel! Matematikailag már nagyon kevés esélyünk van a bajnoki címre, de minden meccsen a győzelemért fogunk harcolni.
– Nem árulom el a nevét, de akadt olyan szakvezető a mezőnyből, aki meglepődött, mondván, Vattamány Dávid megsérült, mégsem egyszemélyes gárda a Törökbálint, mivel elővarázsoltak a cilinderből egy ugyanolyan gólerős embert.
– Ez pozitív vélemény, örülök is neki, miközben hozzáteszem, az egész csapat megijedt, amikor Dávid kiesett. A sérülése utáni találkozónkon dupláztam, majd négyszer voltam eredményes. Közvetlenül ezután beszéltem Dáviddal, aki szintén örült, hogy átvettem a szerepét, és azt mondta, csak így tovább, higgadt fejjel próbáljam ugyanezt hozni, mint eddig. Boldog vagyok amiatt, hogy tudok hasonló módon játszani, mint a sérült csapattársam, no és bíznak bennem a többiek, számíthatnak rám a gólszerzésben még akkor is, ha legutóbb szombaton nem is sikerült betalálnom.
– Amikor a télen Törökbálintra került, önmagától hasonló produkciót várt?
– Biatorbágyról azért jöttem el, mert kevés játéklehetőséget kaptam, Lipők András pedig azzal hívott, hogy próbál nagyobb szerepet, sokkal több játéklehetőséget adni, de azt nem hittem volna, hogy ilyen hamar be tudok illeszkedni, illetve ilyen pozitívan állnak hozzám a csapattársak, valamint ennyire jó légkör van itt. Egész jó formát tudok nyújtani, ami engem is meglep, miközben nagyon örülök neki.
– Akadt ismerős a Törökbálint háza táján?
– Persze, hiszen Budaörsön nevelkedtem néhány csapattársammal, míg másokat ismertem a civil életből, és ahogy azóta megtudtam, a fél gárda budaörsi lakos, látásból ismertem is őket.
– Ami nyilván előny.
– Ez nagyon fontos, pedig eleinte féltem, esetleg úgy állnak hozzám, hogy nem kapok annyi labdát, de tényleg nagyon pozitívan fogadtak. Próbálnak engem is kiszolgálni, rengetegszer indítanak, aminek csak örülni tudok.
– Nem érezte úgy, hogy a karrierje szempontjából visszalépés lehet a megyei élvonalból a másodosztályba szerződni?
– Gondolkodtam ezen, ám mivel láttam, hogy a Törökbálint jól teljesít, és hogy az osztályhoz képest jobb játékerőt képvisel, úgy jöttem ide, hogy segítsem a feljutását.
– Ha az idén nem sikerül, akkor jövőre önnel megpróbálják?
– Szerintem igen, bár nem tudom, mi történne, ha máshonnan lenne érdeklődés irányomban, de nem gondolkodom ebben, jelenleg csak a Törökbálintra koncentrálok, mert nagyon jól érzem magam és sok barátot szereztem. És hogy az előző kérdésre is válaszoljak, nem tartom visszalépésnek, főleg úgy, hogy többet játszom, aminek köszönhetően jobban tudok fejlődni.
– Az szóba sem került, hogy maradásra bírják előző állomáshelyén? Lévén a télen Csurka Zoltán személyében új edző került a Viadukt élére.
– Biatorbágyon általában a biai nevelésű labdarúgókat játszatták, és mert edzőváltás volt, rengetegen távoztak és nagyon sokan érkeztek. Csurka Zoltán próbált megismerni minket, de nem volt sok idő arra, hogy felmérje, ki milyen játékerőt képvisel. Megmondta őszintén – amit én nagyra becsülök –, hogy nem kapnék sok játéklehetőséget, és mert a fejlődésem miatt ebben a korban fontos, hogy játsszak, hogy élvezzem a focit, így arra kért, keressek magamnak másik csapatot.
– Amit meg is talált, de Törökbálinton a 88-as és a 172-es busznak van a végállomása, Olaj Györgynek aligha.
– Miután így alakult a karrierem, hogy most a „megye-kettőben” futballozom, a rövidtávú célom, hogy szép fokozatosan feljebb lépjek, és feljutáshoz segítsem a csapatot, de két-három éven belül szeretnék NB III-as vagy NB II-es együttesben futballozni.
– Budaörsi nevelésűként ahonnan indult, visszatérhet. A támadófutballt rendkívül hatékonyan alkalmazó BSC ráadásul az NB II-ben szerepel. Megérkeztünk?
– Annak nagyon örülnék! Ha nem is most, de később, amennyiben olyan szintre fejlődnék, hogy kellenék, és megkeresnének Budaörsről, az pozitív visszajelzés volna számomra. Ez a jövőképem, ez az, amit szeretnék elérni.
A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 11. lapszámában. Azóta a Törökbálinti TC hazai környezetben 4–1-re legyőzte az Újlengyelt, a találkozó 51. percében Olaj György módosította 2–0-ra az eredményt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: