KOMÁROM VSE–RÁKOSMENTI KSK 3–2 » Huszáros hajrával 0–2-ről fordított a házigazda az U15-ös bajnokin, amivel „csak” az a gond, hogy a komáromi gólok a 80. minutum után születtek a játékvezető által tudatlanságból nem kétszer negyven, hanem kétszer negyvenöt percig tartó mérkőzésen.
Az MLSZ serdülő U15, II. osztály, Közép B-csoportjában szombaton a 15. fordulóból bepótolt találkozó alapból nem kezdődött jól a Rákosmenti KSK játékosainak, mivel a reggel hat órai felkelést követően kellett buszra szállniuk és futballra alkalmas állapotba hozniuk magukat. A fővárosiak járgánya háromnegyed kilenckor gördült be a KVSE sporttelepére, méghozzá foghíjas csapattal, kapus nélkül, mert Bajor Tibor edző fél tucat futballistájára nem számíthatott különböző okok miatt. Végül negyed tízkor indulhatott útjára a labda úgy, hogy a budapestieknek nem volt lehetőségük valamirevaló bemelegítésre, ami azonban az első félidő eredményén nem mutatkozott meg még úgy sem, hogy mezőnyjátékos védte a vendégek hálóját. A második felvonásban sem, legalábbis nem úgy, ahogy azt a hazaiak elképzelték. Az RKSK ugyanis kétgólos előnyre tett szert, ám a játékvezető érthetetlen módon nem fújta le az összecsapást a nyolcvanadik percben, holott a Magyar Labdarúgó Szövetség által kiírt U15-ös találkozók kétszer negyven minutumig tartanak. A síp tájékozatlan „mesterének” külön pechje, hogy a házigazda nem a hosszabbításban, hanem a „rendes” játékidőn messze túl, a 82., a 85. és a 87. percben is betalált, amivel 0–2-ről fordított a vendéglátó. Értik, ugye? Akkor, amikor már hivatalosan vége volt a találkozónak… Az egy dolog, hogy a házigazda ezzel a sikerrel szerezte vissza második pozícióját és maradt továbbra is versenyben az aranyéremért zajló csatában, az meg egy másik, hogy a 10 ponttal 14. pozícióban állomásozó RKSK tagjait megfosztották egy teljességgel jogos és szabályos győzelemtől, így érthető, ha a XVII. kerületi sportklub megteszi a szükséges lépéseket a következő hét legelején. Az is egy dolog, hogy a játékvezető nem tudta, milyen rendezvényen van, ám az már megér egy felkiáltójelbe ágyazott kérdőjelet, hogy a hármas tagjai közül egyikük sem volt tisztában a játékidőre vonatkozó szabállyal? A sporttárs a találkozón állítólag azért (is) osztott ki sárga lapos figyelmeztetést visszaszólásért, reklamálásért, hogy a labdarúgók véssék eszükbe, ezt nem szabad és tanuljanak az esetből. De vajon ebből a kétségkívül érdekes – és persze kinek kellemes, kinek kellemetlen – esetből fog valaki tanulni?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: