DABAS » Elhagyhatta a kórházat Duhaj Ádám, az FC Dabas U19-es csapatának tehetséges labdarúgója. Mint ismeretes, a szépreményű fiatalember a Kakucs elleni felkészülési mérkőzés közben lett rosszul, valamint többször is újraélesztették.
A péntek ziháltan téblábolt a városban, ténferegve kereste a fényt, váltótársra várt. A szombat már cseréhez készülődött, ott toporgott a vonalon, míg végül új nap virradt.
Erzsébet asszony nem sokat aludt. Nem a telihold zavarta és nem a késő este elkortyolt kapucsínó miatt forgolódott álmatlanul az ágyában. Az elmúlt hetekben pokolba kívánt napokon ment keresztül, akárcsak a család többi tagja.
Erősnek maradni. Minduntalan ez járt a fejében, hiszen ezt sulykolta belé az orvos, ezt mondta a szomszéd és ezt sugallta az élet. Az élet, amely hógörgeteg helyett láthatatlan, mégis észlelhető falat ékelt közéjük januárban. Az egyik pillanatban tehetetlen dühöt, a másikban elviselhetetlen fájdalmat érzett. A sors keze azonban belé, a férjébe, az egész Duhaj-családba karolt. Fogta, vezette, egy ország aggódó szeretetével vitte őket a remény, a megoldás felé. Mint kiderült, összesen tizenegyszer élesztették újra a fiút, de a gyerek, a lassan férfivé érő legény nem adta fel – így nem adhatták fel ők sem.
A mesterséges kómában tartott Duhaj Ádám jól reagált az orvosi kezelésre, de a veleszületett rendellenességgel valamit kezdeniük kellett a doktoroknak. Közel ötórás, korántsem kockázatmentes operáció után került helyére a koszorúér. A műtét után minden úgy történt, ahogy a fehér köpenyesek elképzelték.
A szombat fáradni látszott. A vasárnap még a kispadon ült, nem küldték melegíteni, a tartalékok egykedvűségével figyelte az eseményeket.
„Isten hozott!”
Az ajtó fölött díszes felirat feszült, ami többet mondott mindennél. A rémület éjszakájából így lett valami egészen más, valami furcsa és megmagyarázhatatlan.
Csoda az élet.
Erzsébet asszony ezt mormolta magában, de ekkor már senki nem tudott erősnek maradni…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: