INTERJÚ » Molnár Tamás: „Csoda kell ahhoz, hogy mi idén bajnoki címet ünnepeljünk, viszont hiszünk a csodákban és nem adjuk fel!”

GYÖMRŐ » Nyolc ponttal van lemaradva a helyi UFC a listavezető mögött a Pest megyei II. osztály, Keleti csoportjában.

Majd jövőre. Elkeseredett, hitüket vesztett, lila-fehér sálakba burkolózó szurkolók hallgatták a barátok froclizását. Nem megbántva az említetteket, de az Újpest semmilyen körülmények között nem összehasonlítható a Gyömrővel, és naná, hogy Molnár Tamás, a gárda sokra hivatott szakvezetője sem szeretné hallani a fenti rövid, ám annál velősebb mondatot.
– Hogy egy klasszikust idézzek: elkúrták? Nem kicsit, nagyon?
​– Már egyből az elején – felelte Molnár Tamás, az UFC Gyömrő fiatal mestere. – Az első két forduló után nulla ponttal álltunk, és már akkor tudtuk, hogy ez nagyon sokba fog kerülni. Úgy kezdtük az idényt, hogy egy pontot sem veszíthetünk, ha harcban akarunk lenni a Törtellel, és gyanítom, ennek is köszönhetően volt rajtunk olyan görcs, túlzott akarás, hogy nem mentek be a helyzetek. Kapufákat rugdostunk, tizenegyest hagytunk ki, az ellenfelek kapusai meg tízesre védtek ezeken a meccseken. A Valkó ellen hazai pályán úgy kaptunk ki 2–1-re, hogy a második félidőben ellenfelünk egy játékosa sem lépett át a térfelünkre…
– Utólag visszagondolva már itt elment a hajó?
– Igen, illetve marha messzire került… Leültünk beszélgetni, még a személyemet érintően is kérdeztem a fiúkat, mit szeretnének. Abban maradtunk, hogy csináljuk becsülettel tovább, megpróbálunk száz százalékkal végigmenni a botlások után, és meglátjuk, ez mire lesz elég. A törteli győzelmünkkel a reményt élesztettük újra, és bíztunk abban, hogy talán egy-egy döntetlent valaki el tud csípni a Törtel ellen. Sajnos amitől végig tartottam – hogy nem tudunk veretlenül lejátszani tizenhárom meccset –, bejött, és nem ők, hanem mi botlottunk újra… Így már ki lehet mondani, csoda kell ahhoz, hogy mi idén bajnoki címet ünnepeljünk, viszont hiszünk a csodákban és nem adjuk fel! Dolgozunk tovább, próbáljuk nyerni a meccseket. A nyomás nem rajtunk van, és nálunk a jövő csapata formálódik, úgyhogy remélem, előbb-utóbb ez a feljutás is meglesz. 
– A listavezető Törtel valóban annyira kiemelkedik a mezőnyből, amennyire a tabella, legfőképp a pontok és a rúgott, no meg a kapott találatok száma mutatja?
– Magasabb szintű játékosai vannak tele rutinos, képzett labdarúgóval. Egy olyan csapat állt ott össze, mint anno a Kókával volt nekünk. Edző sem nagyon kell egy ilyen társasághoz, mert mindenki tudja, hová fusson, mit csináljon, rutinból lehozzák a meccseket. A fő probléma az, hogy ebben a bajnokságban nincs még egy csapat, amelyik meg tudná nehezíteni az életüket. Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy a mi meccsünkön az történt, amit mi akartunk, de ez azért jöhetett létre, mert felkészültünk belőlük és kilencven percen át mindenki azt tette, amit kell. A szomorú az, hogy erre nem képes még egy csapat ebben a bajnokságban… Óriási a különbség a megye-kettő és a megye-egy között, és ezért is van az, hogy a feljutó gárdák többsége azonnal kiesési gondokkal küzd az élvonalban.
– Ahogy a legendás Bikini énekli, „nem több, mint egy olcsó vigasz” az edző számára, hogy Pintér András személyében az UFC adja az ősz gólkirályát?
– Már lenyilatkoztam, hogy régen ismerem őt és minden fél évben próbáltam hozzánk csábítani, de nem tudtunk anyagilag harcba szállni más csapatokkal. A mai napig nem tudunk… Most végre úgy döntött, hogy nem feltétlenül a több pénz a vonzó, és remélem, nem bánta meg a döntését. Ő egy remek sportember, aki mindig nyerni akar. Csatár létére a védekezésből is kiveszi a részét és egy igazi kellemetlen center. Jól tartja meg a labdát, jól lép vissza játékban, jól látja társait és gólérzékenysége is magáért beszél. Nyilván kell egy csapat is, amelyik ennyiszer helyzetbe hozza őt – mert a húsz gólján kívül úgy tíz még benne maradt –, de úgy gondolom, igen jól képzett játékos.
– Várható változás a Gyömrő játékoskeretében vagy úgymond ezt a szezont már elengedik és megpróbálják megtartani az ezüstérmes pozíciót?
– Azt gondolom, a jelenlegi keretünk bármilyen felállásban képes kell legyen ennek a pozíciónak a megtartására​. Ennek ellenére sajnos távozóink lesznek. Hiába nem szeretném, ha bárki is elhagyná a csapatot, de vannak, akik úgy döntöttek, máshol próbálnak meg érvényesülni vagy több szerephez jutni. Nagy veszteség rutinos játékosunk, Molnár András távozása, őt a szíve húzta vissza Dányra fél évre kölcsönbe, hátha tud segíteni a Dány feljutásában. Rajta kívül még egy-két fiatal játékosunk kacérkodik más csapattal, de remélem, náluk győz a józan ész…
– Bár az élet nem kívánságműsor, de nem érzi úgy, hogy a Déli csoportban több sanszuk lenne a felkerülésre, a még nemesebb érem megszerzésére?
– Szerintem az Északi a leggyengébb és a Déli a legerősebb csoport ebben az osztályban, de az biztos, hogy a legerősebb csapat itt van nálunk, a Törtel. Az elmúlt öt évben mind a három régiót megjártuk. Délen sok masszív, rutinos, fegyelmezett csapat van, és talán a pénz is több, mint a másik két bajnokságban. Keleten mindig van egy-két brigád, amelyik megugrik, kiemelkedik és a többi nagyjából egyforma. Északon egy Keleti csoportos középcsapat az első háromban lenne. Ez az én véleményem az elmúlt évek alapján, ami persze bőven változhatott már, de a kérdésére válaszolva, nekünk mindegy, melyik pontvadászatban szerepelünk. Ahhoz, hogy bajnokságot nyerj, nem a rangadókat kell megnyerni, hanem a kötelezőket húzni végig. És amíg mi nem fejlődünk oda, hogy a kötelező meccseken győzünk, addig ne is álmodozzunk magasabb osztályról.
– Lehiggadt? Nyugodtabb a kispadon, amióta egyre inkább átáll a „sötét oldalra”, ezáltal nem játékos-, hanem edzői fejjel meccsel?
– Tudatosan próbálom egyre többet higgadtan kezelni a mérkőzéseket​. Nyilván, ha megy a játék és esetleg vezetsz is, akkor ezt könnyebb megtenni, de én mindig nyerni akartam és ez így is marad, bárki is legyen az ellenfél, ez meg vehemencia nélkül nem megy. A ​mai világban a legnagyobb hiányosság az alázat és az akarat a fiatalokban. Nálunk ez még nem volt kérdés, mert mindig, mindenhol nyerni akartunk, és ha valakin nem ezt látom, az nagyon tud zavarni…​