INTERJÚ » Hagymási Zoltán: „Már a megyei első osztályban is olyan pénzeket kérnek, hogy az felháborító!”

OROSZLÁNY » Hogy nem a kendő a kedvenc tárgya, az bizonyos, ugyanis a Komárom-Esztergom megyei élvonalban dolgozó Hagymási Zoltán ezúttal is kendőzetlen őszinteséggel válaszolt az afféle évértékelőnek szánt interjú minden kérdésére.

– Milyen éve volt a magyar futballnak?
– Erre a kérdésre csak úgy tudok válaszolni, ha teljes egészében nézem a labdarúgásunkat – felelte Hagymási Zoltán. – Válogatott, bajnokságok, utánpótlás, edzőképzés, edzők, vezetők, stb. Azt kell mondjam, hogy mindent egybevéve nem léptünk előbbre. Nem tudtunk a toronyház földszintjén lévő liftbe belépni, hogy esetleg felmenjünk valamelyik emeletre. Válogatottunk helyezése reális, de a mérkőzéseken nyújtott teljesítmény nem volt válogatott szintű jó pár találkozón. Tudomásul kell vennünk, hogy milyen erőt képviselünk a nemzetközi porondon, és ehhez kell a céljainkat alakítani. A bajnokság talán izgalmasabb, mint tavaly, de nem tartom jó dolognak még mindig, hogy csak tizenkét csapat van. Unalmas, mikor már harmadszor játszol ugyanazzal és a nézettség sem lett jobb. Ha lejjebb megyünk, ott sem látom azt, hogy lennének megfelelő szintű játékosok. Kevesebb fiatal játszik, mint az elmúlt bajnokságban. Már a megyei első osztályban is olyan pénzeket kérnek, hogy az felháborító! Ezen a téren nagyon rossz irányba megyünk. Az utánpótlásban még mindig nem becsüljük meg a jó szakembereket, de azokat sem, akik szeretnének tanulni, tenni valamit a cél érdekében. Ezzel összefüggésben van az edzőképzés. Tavaly ilyenkor tanultunk, hogy levizsgázzunk, hogy legyen licenszünk. Most már nem kell vizsgázni, hanem az van, amit többen már jó pár éve mondunk a kreditképzés kapcsán. Évek alatt sok edzőt elvesztettünk, akik lehet, hogy „ öregek”, mert állandóan ezt hangoztatták, de kérdezem én: ki az öreg?! De még mindig nincs egy kidolgozott program, ahogy az utánpótlásban sincs még ilyen. Az MLSZ – ha jól tudom – majd kinevez egy utánpótlás-igazgatót. Remélem, magyar lesz és végre akad már egy program, amit végig is csinálunk! Bennünk, edzőkben is van hiba, ezen is van mit javítanunk, de ez mindenkire vonatkozik: edzőkre, játékosokra, és a vezetőknek is van hová fejlődniük. A kormány, amit most oda tesz alánk, azt jobban ki kellene használnunk. Csak rajtunk múlik.
– Immár új szövetségi kapitánya van a válogatottnak, mit gondol a belga Georges Leekens kinevezéséről?
– Egy kicsit reménykedtem, hogy magyar szövetségi kapitányunk lesz, de megmondom őszintén, nem tudnék most sem tuti névvel szolgálni. Egy biztos, hogy 55 év felettiben gondolkodtam volna. Hogy jól vagy rosszul döntött az MLSZ, majd az idő megmondja. Most bőven van idő. Úgy látom, nincs olyan erős játékosállományunk, hogy merész álmaink legyenek. De! Ha azt elérjük, amit a kapitány nyilatkozik, hogy tartsanak tőlünk, mindenki szakadjon meg a pályán – ami számomra alap –, akkor egy-egy mérkőzésre felszívhatjuk magunkat. Ha minden meccsen más kezdő tizenegy menne ki és felszántja a pályát, elfogadja ezt a helyzetet és nyerünk?! Akkor ezt kell csinálni! Jó lenne, de ezt nem látom még, ám örülnék, ha nem lenne igazam!
– Milyen volt az ön számára az idei esztendő?
– A 2017-es év számomra csodálatos volt. A családom minden tagja egészséges, van munkája mindenkinek és boldogan élik az életüket. Az unokám fantasztikus, a fociban pedig tudom, hogy hol a helyem. Néha még álmodozom, hogy milyen lenne most is a profik között dolgozni, de hamar felébredek. A filozófiám az, hogy ahol dolgozom, ott érezem magam jól és a környezetem is vegye át ezt az érzést. Amit elterveztem, azokat megoldottuk. Az Oroszlány csapata harmadik helyen zárta a bajnokságot, az őszi idény végén is ugyanott állunk. Apró lépésekkel haladunk előre, ám nagyon kiegyensúlyozott évet zártunk. Köszönet mindenkinek érte!
– Van, amit megfogad szilveszter éjjel vagy sosem volt az a fogadkozós típus?
– Mivel nem iszom, nem dohányzom, nem vagyok kövér, így nincs mit megfogadnom a következő évre. Sosem teszek fogadalmakat!
– És milyen esztendőre számít, ami a futballt illeti? Feltételezem, a minden páros évben megrendezésre kerülő világesemény lázba hozza, legyen szó Eb-ről vagy vb-ről.
– Örülnék annak, ha lenne már egy olyan koncepciónk, amit egyszer végigcsinálnánk, amit egy magyar szakember készítsen el és magyar szakemberekkel hajtsák végre, míg a sok szép stadionunkba minél többen menjenek. Ezek talán megoldhatók. A focinkat pedig a játékosállományunkhoz mérjük, ami az európai középmezőny. Jó lenne egy-két bravúr győzelem. A világbajnokság még odébb lesz. Ahogy közeledik, biztos több figyelmemet fogja lekötni. Ami a terveim között szerepel, az az, hogy a tavasszal is szeretnék megnézni néhány topligás bajnokit külföldön. Próbálok majd így is ráhangolódni a vb-re.
– Ha már ezt említi, rutinos szakember, aki bejárta a világot. Amennyiben visszatekint az eddigiekre, mire a legbüszkébb? Van valamivel kapcsolatban hiányérzete?
– A legbüszkébb arra vagyok, hogy szép családom van. A fociban a Bogyiszlói Általános Iskola negyedik-ötödik osztályosok edzőjeként kezdtem 1988-ban. Végigjárva a ranglétrát dolgozhattam az NB I-ig. Lehettem vezetőedző Siófokon az NB II-ben, ám egy pici hiányérzetem van csak. Siófokon, az NB I-es időszakom alatt, amikor másodedző voltam, kiderült, hogy voltak bundamérkőzések. Lehet, hogy még mindig a profik között lennék…
– Zárjunk pozitívan. Ez idő tájt nem maradhat ki: miként telt a legszentebb ünnep?
– Áldott, békés karácsonyunk volt, örültünk egymásnak! Ebben a rohanó világban az a legnagyobb boldogság, hogy együtt vagyunk. Pihentünk egy kicsit, de már alig várom, hogy a pályán legyek és edzést tarthassak. Mindenkinek sikerekben, eseményekben gazdag, boldog új évet kívánok!