INTERJÚ » Tóth Ádám Sándor: „Próbálok minden meccsen gólt szerezni”

MONOR–JÁSZBERÉNY 2–0 » Kincs, ami van: olybá tűnik, csiszolatlan drágakőre bukkant az NB III, Keleti csoportjában szereplő Pest megyei alakulat Tóth Ádám Sándor személyében, aki az előző hétvégén, a 9. játéknapon csapata első találatát szerezte. 

Hogy az édesanyja mit érzett, amikor még a hasában pihent Tóth Ádám Sándor, azt talán csak ő tudja, ugyanis aligha lehet kellemes, ha valakit időről időre belülről stoplissal rugdosnak. Mert jobban belegondolva megvan rá az esély, hogy a támadó góllövő cipővel a lábán született 1997. december 22-én – az előző évadban a Budapest-bajnokság I. osztályában 27 bajnokin 23 alkalommal volt eredményes, míg az ifiben 10 találkozón 27-szer ünnepelhetett. Az annyi, mint ötven, és akkor még nem szóltunk a Budapest-, valamint a Magyar Kupában szerzett 5, illetve 1 találatáról.

– Sima ügy volt?

– Ezt azért nem mondanám, de úgy érzem, jobbak voltunk náluk minden tekintetben – felelte Tóth Ádám Sándor, utalva a Jászberény elleni hazai bajnoki összecsapásra.

– No meg egy Tóth Ádám Sándor-góllal feltétlenül.

– Karacs Dániel átívelte a labdát a jobb oldalról, kicsit aláfutott a védő, én meg átvettem és a kilépő kapus mellett ballal ellőttem a hosszúba.

– Ez a specialitása?

– Nem gondolom, hogy van specialitásom, de próbálok minden meccsen gólt szerezni.

– Voltaképpen ez is annak számít, hát még, ha hozzáteszem, hogy eddig ötnél tart. Amikor a nyáron Monorra került, ebben bízott?

– Valami hasonló kezdéssel biztos, hogy kiegyeztem volna az elején. Eddig jól alakult minden.

– Alapember lett?

– Nagyon remélem.

– Más meccselni a Jászberény vagy az MTK II. ellen, mint mondjuk a RAFC-cal vagy az Unionéval szemben?

– Nehéz kérdés. Nagy a különbség, az biztos, de inkább iramban érzem, ugyanis sokkal gyorsabb a játék.

– Ami bejött csel vagy megindulás a blasz-egyben, az ül az NB III Keleti csoportjában is?

– Úgy gondolom, hogy igen.

– Az előző évadban huszonhárom találatig jutott a Fővárosi Vízművekben. Ajánlólevélnek megtette?

– Emiatt kerestek meg, arra figyeltek fel, hány gólt rúgtam. Voltam egy edzésen Monoron, még a nyár végén, és a gyakorlás után úgy döntöttünk, ideigazolok.

– Próbatréning volt?

– Ezt nem tudom, de szerintem igen, csupán azzal a különbséggel, hogy nem magamtól jöttem.

– Egy percig sem bánta meg?

– Abszolút nem, örülök neki, hogy ideigazoltam.

– Ismerőst üdvözölhetett az öltözőben?

– Nem, teljesen ismeretlen volt a csapatból mindenki. Úgy érzem, sikerült beilleszkednem, de biztos segítettek ebben a gólok is.

– Ha azt suttogják a lemenő nap fényében gyémántként csillogó nyári izzadtságcseppek, hogy az ősz idusán élen áll az MSE, nem biztos, hogy kineveti, de ha azt mondom, egy év alatt két osztályt is ugorhat, erre most mit felel?

– Ilyeneken még nem is nagyon gondolkodtam tavaly. Tettem a dolgomat a Vízműveknél, aztán jött ez a lehetőség. Amikor először megkeresett a Monor, nem tudtam, hogy ilyen célok vannak, de amikor idejöttem, már mondták, hogy abszolút a feljutás a cél ebben a szezonban. Csak annyit láttam, hogy jó helyen áll a csapat.

– Ahogy a Debrecen is az NB I-ben. Várja az október 24-én, kedden sorra kerülő Magyar Kupa-találkozót?

– Persze, nyilván, de őszinte leszek, nem csupán én vagyok így ezzel. Csakhogy a többi meccsel kapcsolatban is ugyanígy vélekedünk.

– Akkor meg se kérdezzem, mivel lenne elégedett egyénileg és csapatszinten 2018 júniusában?

– A gólokkal kapcsolatban lesz, ami lesz, de nem is akarok még ezzel foglalkozni, viszont csapatszinten meg kell nyernünk a bajnokságot. ugyanis ez a legfontosabb.

Tovább a blogra »