NAGYKÁTA–DUNAVARSÁNY 3–1 » A Pest megyei I. osztály nyitófordulójában az újonc a stabil középcsapat-tagságért küzdő Nagykáta vendége volt.
Így kell kezdeni! Ez járhatott a fejében, miközben fogadta a társak gratulációját. Molnár István a nyáron ikertestvérével, Dániellel érkezett Dunavarsányba – ami persze aligha véletlen, ha idebiggyesztjük, hogy Vincze Gábor, a Fémalk fiatal mestere tökéletesen ismeri a labdarúgókat. Ekkor még Szili Zsolt is örült. A rutinos, nagyszerű képességű, korábban honlapunkon is „bemutatkozó” kapus két különböző időszakban, 2010 tavaszától 2011 nyaráig, valamint 2013-tól 2015-ig, avagy összesen négy és fél szezonon át viselte a Nagykáta mezét, ám ezen a szombaton ellenfélként tért vissza – nem először. Az első félidő hajrájában, ha nem is szédítő iramban, de pontosan futballozott a házigazda, amely fordítani tudott még közvetlenül a szünet előtt. Sárközi Szabolcs némi meglepetésre hetekkel ezelőtt az NB III, Keleti csoportjában ezüstérmesként záró Monort elhagyva kötött ki ’Kátán, aki illedelmes, tisztelettudó, de korántsem megilletődött legényként a 70. percben bemutatkozott: „’Pot kívánok, Bandi bá’ és Ilonka néni!” helyett bevette a Dunavarsány hálóját. Így kell kezdeni. Ezt mondhatta Sárközi Szabolcs – és erre már nem jött válasz.
Családi körben » Az egyik 1973-ban, a másik 1998-ban született. Az egyik Taksonyból, a másik Szigetszentmiklósról került Dunavarsányba a nyáron. Mindkettejüktől sokat várnak – érthetően. Tibor kisujjában több van a futballból, mint izom Arnold Schwarzenegger bicepszében, Dominik pedig tehetséges ifjú. A két férfi, naná, hogy nem csupán külsőségekben hasonlít egymásra. Bábik Tibort a 78. percben váltotta Wilhelm Attila, Bábik Dominik a 72. minutumban érkezett Bakó Richárd helyére. Két férfi, egy eset: a futball örök, a pillanat megismételhetetlen.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: