RÁKOSMENTE » Úgy kezdtek, mint egy esztendeje a bajnoki rajton. Akkor a BKV Előre otthonában nyert 7–2-re az RKSK, az elmúlt hétvégén viszont „csak” felkészülési mérkőzésen, a Csepel ellen győzött ugyanilyen különbséggel a XVII. kerületi alakulat.
Ha építőipar szakmunkások nem is dolgoznak az RKSK háza táján, a „Vigyázat, építési terület!”-táblát nyugodtan kitehetnék. De valahogy úgy tűnik, ezt Helm András, az MTK egykori, fájdalmasan fiatalon visszavonuló labdarúgója, a gárda fiatal mestere nem is annyira bánja.
– Új csapatot épít?
– Nem mondanám, viszont a vezetőség új irányvonal, a fiatalítás mellett döntött, ugyanis hatékonyabb költségvetést szeretne – felelte Helm András, a Rákosmente KSK edzője. – Ebbe az elképzelésbe van, aki nem fért bele, ezért indult el az átalakulás. Valószínű, hogy nagyon fiatal kerettel fogunk nekivágni az ősznek, de természetesen lesz néhány játékos, aki az idősebb korosztályhoz tartozik, de elsősorban a fiatalokra, a jövő építésére támaszkodunk.
– Nagyobb kihívás?
– Amikor belecsöppentem a történetbe, öt vereség után vettem át a csapatot. A cél adott volt, pontokat szerezni és elkerülni a kiesést. Nem mondom azt, hogy nem áll hozzám közelebb a mostani feladat, hiszen az utánpótlásban megadatott, hogy a legjobbakkal dolgozhattam, így némiképp nagyobb rálátásom volt a mezőnyre, ami az igazolások szempontjából segítséget jelentett.
– A keret összetételét tekintve tehát jól állnak?
– Vannak most már biztos igazolásaink. Jászberényből érkezett Herczeg László és Bojtor László, a Somos SE-től jött Berki István, Tápiószecsőről Czerman Márk, a többiekkel pedig még tárgyalásban vagyunk. Fiatal, tehetséges játékosokban gondolkodunk elsősorban, szeretnénk a jövőt építeni.
– Már másodjára hangsúlyozta a jövő fontosságát. Ez ennyire lényeges szempont a főváros XVII. kerületében?
– Ebben látom a legnagyobb különbséget a harmadosztályban, miután mi nem egy évre tervezünk, szeretnénk jövőképet adni a fiataloknak és nem feltétlenül az lesz a cél, hogy rögtön megnyerjük a bajnokságot és feljebb lépjünk, hanem hogy elkezdjünk egy olyasfajta építkezést, aminek köszönhetően egy év múlva megcélozhatjuk akár az első három hely valamelyikét is.
– Abban egyetértünk, hogy az infrastruktúra tekintetében van hová fejlődni?
– Hamarosan lesz egy centerpályánk, az NB III-as szinthez megfelelő létesítményünk, ami a későbbiekben minimális átalakítással az NB II-re is jó lehet. A klub nem mondott le a másodosztályról, de idén a realitás talaján szeretnénk maradni. A kerettel kapcsolatban pedig, ha sikerül mindenkit leigazolni, akit szeretnénk, nem lesz irreális, hogy az előző szezonhoz képest előrébb végezzünk.
– Fiatal, szépreményű szakember, aki az utánpótlásban már bizonyított. Mennyire lehet általánosítani az edzőknél? Behatárolható, ha egy tréner korábban kapus vagy hátvéd volt, inkább védekező felfogású csapatot rak össze, aki viszont a gólokért felelt, jobban előtérbe helyezi a támadójáték fontosságát?
– Azt gondolom, nem lehet a futballmúltat az edzői jelennel vagy jövővel összekötni. Természetesen egy támadó valószínűleg jobban átlátja, mit és hogyan kell kivitelezni a kapu előtt, de teljesen más, amikor a pályán csak saját magáért, míg edzőként a teljes keretért felel. Inkább a tréner habitusa, filozófiája, struktúrája a lényeges elem, no meg a játékoskeret. Azért nem Barcelona, Real Madrid, Chelsea szintű csapatokról beszélünk, hanem tehetséges fiatalokról, rutint szerző labdarúgókról. Nem mondhatjuk, hogy a klubnak van egy stílusa és ahhoz kell a játékoskeretet kialakítani, hanem vannak játékosok, akik beérkeznek ebbe a rendszerbe. Megvan a játékstílusuk és ehhez kell igazítani a edzőnek a saját elképeléseit, míg a legnagyobb topklubok a játékhoz igazítják a labdarúgókat.
– És ez baj?
– Nem, hiszen a Barcelona a játékához keresi a játékosokat és az edzőket, míg az Espanyol akár utánpótlás-szinten is a játékosokhoz igazítja a futballját. A legegyszerűbb, amit mindenki szokott érteni: ha van egy erőcenter, aki jó fizikumú, erős játékos és technikailag is képzett, azzal olyan pozíciós játékot fog játszani egy társulat, például a fejére ívelgetik a labdát, míg egy David Villa-típusú játékossal visszamozgó centerjátékot is ki lehet hozni. Amilyen keret van, ahhoz kell a játékot kialakítani. Ezen esetben sokkal nagyobb edzői kreativitásra van szükség, hogy eredményes legyen a csapat.
– A latinos futball felé húz a szíve?
– Van egyfajta játékstílus, amit kedvelek, és azt mondom, ehhez közel áll a rövidpasszos játék, de inkább úgy fogalmazok, volt egy régi, tradicionális futball, ami nem feltétlenül a ívelgetésre vagy az angol kick and go-ra épült. A kreatív, helycserés játékot szeretném megvalósítani, aztán természetesen kiderül a szezon közben, mire vagyunk alkalmasak és mit tudunk mindebből megvalósítani. A játékoskeretet is ennek megfelelően rakjuk össze, nem olyan futballistákat keresünk elsősorban, akik a játékot darálják, brusztolnak, hanem olyanokat, akik technikailag és kreativitásban magasabb szintet képviselnek még akkor is, ha esetleg fizikálisan nem azt a szintet ütik meg, amit jelenleg Magyarországon az edzők elvárnak.
– A korábbi remek kapus, Szűcs Lajos szakmai igazgató távozása mélyen érintette a klubot? Van helyettese? Egyáltalán az ön pozícióját mennyire befolyásolta?
– Nem tudok róla, hogy érkezett volna szakmai igazgató a csapathoz, az én feladatköröm pedig ugyanaz maradt: a csapat működtetése, rendben tartása. Ugyanazt a bizalmat megkapom a vezetőktől, mint Lajos idejében, ez elsősorban neki köszönhető. Nagyon sajnáljuk, hogy elment, viszont annak örülünk, hogy magasabb osztályban tudja folytatni és másutt is bizonyíthatja azt, nem csupán szakemberként, de emberként is kiváló. Azt gondolom, a klubban dolgozók közül mindenki elfogadta Lajos döntését, és megértette, valamint sok sikert kívántunk neki. Nem lesz könnyebb a dolgunk, ez egyértelmű, de az emberi részét is meg kell érteni: ha ilyen lehetőség adódik, váltani kell. A tehetségét és a kvalitását alapvetően szeretné magasabb szintre emelni, amivel semmi probléma nincsen. Ahogy én tudom, korrekt körülmények között történt az elválás, viszont ami szintén pozitív: harmadosztályú klubból is van tobábblépési lehetőség, ami biztató jövőképet mutat. Lám, Kokenszky Norbi is tovább tudott lépni. Az NB III-ban, ahol építő jellegű munka folyik, mint nálunk is, azok a műhelyek katalizátorként tudnak működni, ezáltal magasabb szintre tudják irányítani a sportembereket, ha megfelelő munkát végeznek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: