DÖMSÖD » Még a győzelemre is volt esély. Egy félidő után 2–2-re álltak a felek, de a kétgólos hátrányból felálló DSE-t a második játékrészben lenyomta, bedarálta az Alsónémedi a Pest megyei II. osztály, Déli csoport 30. fordulójában, így Székely János 4–2-es vereséggel búcsúzott.
Számtalan helyen megfordult, de a csapategység Dömsödön volt a legjobb. Az öltöző rendszerint vidám férfiakkal telt meg – az edzések előtt és a gyakorlások után. Ha munkáról volt szó, melóztak ezerrel Czigler Gyuláék, ám ezt leszámítva ment a poénkodás, az ökörködés. A felhőtlen pillanatoknak azonban néhány napig vége szakadt.
– Sikerült végső búcsút vennie Dömsödtől?
– Igen, az utolsó bajnoki előtti csütörtökön és azon a szombaton megtettem – felelte egy sóhaj kíséretében Székely János, a Dömsödi SE immár csak korábbi trénere. – Nagyon sajnálom, de úgy érzem, ennyi volt ebben a történetben.
– Hirtelen csak a fájdalom nyilallhatott a kobakjába, a döntése viszont aligha hasonlítható ehhez.
– Igazából már tavaly megfordult a fejemben a váltás, de aztán beszéltem a játékosokkal is, és abban maradtunk, hogy folytatom. Volt egy olyan szériánk, amikor a Taksony II.-vel, a Pereggel és a Dunavarsánnyal játszottunk, ami előtt azt mondtam: ha ebből a három mérkőzésből hozunk hat pontot, akkor befejezem a szezont, ha nem, akkor felállok.
– Ehhez képest…
– Mégis kitartottam az évad végéig.
– Becsületbeli ügy?
– Természetesen. Úgy gondoltam, ennyivel bőven tartozom ennek a társaságnak. Nem is lett volna korrekt, ha szezon közben állok fel.
– Az emberek többségét ilyenkor a konkrétum érdekli. Vagy összességében érezte úgy, hogy jobb, ha új impulzus éri az alakulatot?
– Van abban valami, amit mond, mert azt vallom, hogy egy edzőnek ilyen szinten három évnél tovább nem szabad maradnia egy csapatnál, pláne úgy, hogy a magnak a hetven százaléka ugyanaz, mint annak idején volt.
– Próbálták meggyőzni, rábeszélni, agitálni?
– A vezetők részéről nem tapasztaltam ilyesmit, és hála Istennek a játékosok részéről sem történt ilyen, hogy akkor ők is jönnek, mert egy nagyon jó, baráti társaság a Dömsöd, úgyhogy ilyen meg sem fordult a fejükben. A tavalyi taksonyi mérkőzés után azt mondtam, itt a vége, de felhívott a csapatkapitány és Kun Gergely – aki nem csupán technikai vezetőként segített rengeteget –, és akkor megbeszéltük, hogy végigcsináljuk – együtt.
– Milyen szájízzel távozik?
– Ha mérlegre teszem a dolgot, három évet töltöttem Dömsödön, és abból kettő nem volt rossz, a harmadik esetén is csak az őszre lehet panaszunk. Tizenhárman játszották végig azt a fél szezont, voltak kiállítások, sérülések, sárga lapok. Az első félév így sikerült, de utólag is azt mondom, több volt benne, ám elpártolt tőlünk a szerencse. Viszont a tavasszal kihoztuk magunkból, ha nem is a maximumot, de odatették magukat a srácok. Van bennem egy kis hiányérzet, de nagyon jó szájízzel jövök el, mert a játékosokban és az elnök úrban sem csalódtam.
– Hogyan tovább, keresné a kihívást? Mert nyilvánvalóan nem az a célja, hogy kifeküdjön egy napozóágyra és szeptember közepéig csak finom koktélokat szürcsöljön bicepszerősítő gyanánt.
– Ez természetes, de az az igazság, meg fogom fontolni, hol mondok igent.
– Javasolnám a templomot vagy egy csendes kis kápolnát. A poént félretéve: csalódott?
– Nézze, ezen a pályán szeretnék haladni, de csak akkor, ha vannak célok. Az számomra nem tud cél lenni, hogy a tizenegyedik vagy a hatodik hely is jó. Nem megbántva a dömsödi vezetőket, tudomásul kell venni, hogy ott ennyi van, nincs több, de maximálisan állják, amit ígérnek. Szeretnék olyan helyen dolgozni, ahol a harmadik vagy éppen az első pozícióért megy a csapat, lehet szó bármilyen osztályról, a lényeg, hogy magamat is próbára tegyem.
– Puhatolóznak, érdeklődnek?
– Volt szóbeszéd, mi több, a közelmúltban is beszéltem az egyik vezetővel, de nem jutottunk tovább. Talán kicsit korai is lenne, mivel szinte még csak most lett vége a bajnokságnak, de bízom benne, hogy lesz megkeresés. Ám hangsúlyozni szeretném, tényleg csak olyan helyre mennék, ahol vannak célok, máshogy ugyanis nincs értelme.
Egyre hátrébb a tabellán » Érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt három szezonban miként teljesített a Dömsödi SE Székely János irányításával. A 2014/2015-ös évadban 55 pontot szerzett a társulat, ami a 6. helyezéshez volt elegendő. A Pest megyei II. osztály, Déli csoportjának 2015/2016-os kiírásában 41 egységgel a 7. pozícióban zártak Kelemen Adriánék, míg a magunk mögött hagyott 2016/2017-es szezonban mindössze 32 pontot gyűjtött a gárda, így a 12. helyen végzett. A korábbi remek kapus, Székely János szakmai felügyeletével a Dömsöd mérlege a bajnokságban, összesen: 37 győzelem, 17 döntetlen, 36 vereség.
Két férfi, egy eset » Bármennyire is hihetetlen, de a Pest megyei II. osztály, Déli csoport 30. fordulójában, az Alsónémedi–Dömsöd bajnoki – amelynek (a Sportszelet 16. lapszámában ezen sorok írójától megjelent) jegyzőkönyvét az alábbiakban közreadjuk – mindkét szakvezetőnek az utolsó volt csapatuk kispadján.
Alsónémedi–Dömsöd 4–2 (2–2) » Alsónémedi, 60 néző. Vezette: Kálé E. /4; 6/ (Berendi T. Cs., Kara P.)
ALSÓNÉMEDI SE: Csik T. 7 – Kovács B. 6, Negyedi G. 7, Balogh P. 7, Varga Z. 7 – Sándor Á. 6, Szalai J. 7 (Takács Zs. 0, 76. p.) – Sándor B. 6, Pénzes T. 7 (Nagy P. 0, 86. p.), Szabó G. 7 – Laczkó I. 7. Edző: Rácz László.
DÖMSÖDI SE: Szilágyi G. 6 – Molnár S. 6, Czigler Gy. 6, Faragó G. 6, Kardos F. 6 – Garai G. 6, Kelemen A. 6 (Bognár S. 0, 73. p.), Palotai Gy. 6 (Bognár B. 0, 76. p.), Turcsán T. 6 – Nyisztor D. 7, Rösch P. 6. Edző: Székely János.
GÓL: Pénzes T. (2), Laczkó I., Takács Zs., ill. Nyisztor D. (2).
SÁRGA LAP: Csik T., Negyedi G., Sándor Á., Sándor B., Szabó G., ill. Kardos F., Molnár S.
RÁCZ LÁSZLÓ: – Az utolsó tavaszi mérkőzésünket jól kezdtük, már korán, az első percben gólt szereztünk, ezután újabb találattal megtoldottuk az előnyünket, ám ezután a csapat kicsit kiengedett és az első félidő végére összehoztunk két vendéggólt, így 2–2-vel vonultunk a szünetre. A második félidőben is mezőnyfölényt harcoltunk ki, sokkal jobban játszottunk, mint az első játékrészben, és újabb gólokat szerezve simán nyertük a találkozót. Ha kicsit jobban tudunk koncentrálni, akkor talán nagyobb különbségű győzelmet is arathattunk volna. A gyenge őszi idény után a tavasszal jóval várakozáson felül szerepeltünk. Tíz győzelem és két döntetlen mellett mindössze három vereséget szenvedtünk, aminek köszönhetően 32 pontot szereztünk, így a tavaszi tabella harmadik helyén állunk. Le a kalappal a csapat előtt! Sajnos egyesületünknél vezetőségváltás van folyamatban, és a leendő vezetőség más edzővel képzeli el a folytatást. Öt év után távozom Alsónémediből. Szép volt fiúk, köszönjük szépen…
SZÉKELY JÁNOS: – Most a mérkőzéssel nem szeretnék különösebben foglalkozni, de az Alsónémedinek gratulálok és további sok sikert kívánok ellenfelünknek. Ezúton is megköszönöm a játékosoknak és a vezetőknek az elmúlt három év munkáját, a hozzáállást. Egy korszak lezárult.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: