BUDAPEST » Megvan a véleménye mindenről, és nem is rejtette véka alá, mit gondol a magyar válogatott immár sorozatos kudarcairól, a szövetségi kapitány Bernd Storckról és a Vasas elveszített Magyar Kupa-döntőjéről Tóth Bálint.
Hatvanhét esztendősen élvezhetné a nyugdíjasok hétvégét idéző hétköznapjait, ehelyett edzést vezényel, meccsre jár és persze bosszankodik.
– Mit szól ehhez a nagy égéshez? És most nem arra gondolok, hogy kifeküdt a nyári forróságban valamelyik strandon napolaj nélkül.
– Ez égés volt, sőt, egy kicsit több is annál, mert ha csak a játékot nézzük – márpedig mit nézzünk, ha nem azt?! –, az volt az igazán elszomorító, ugyanis teljesen szétesett csapat benyomását keltettük, elképzelés nélkül – mondta Tóth Bálint, a Tatabánya, a Siófok, a REAC, a Pécsi MFC, a Budafok, az ESMTK és a Lombard Pápa korábbi szakvezetője, pro licences edző, aki 2006 óta a Vasas SC Örökös Tagja. – Ez olyan volt egész pontosan, hogy azt hitték, az ellenfél tagjai vakok, kimennek, és majd magától jön a három vagy négy gól – hát nem jött… Az andorraiak felvették a kesztyűt, ráadásul ez a pálya nem nagyon feküdt nekünk, mert azt azért el kell mondani, tele volt granulátummal, márpedig ez nagyon feküdt annak a csapatnak, amelynek tagjai lelkesen, agyba-főbe ütköztek minket, és ez bizony nem tetszett nekünk. Csak mire rájöttek a fiúk, hogy itt balhé van, addig már nem tudták megfordítani a meccset, mivel annyira lezserül álltak hozzá, annyira könnyedén vették a feladatot.
– Láttam, kinn volt az Üllői úton pünkösdhétfőn, az oroszok elleni felkészülési meccsen. A 0–3 során észlelt, tapasztalt vészjósló jeleket, hogy bajba kerülhetünk, hogy meglehet a valódi péntek esti frász?
– Először is nem értettem a beválogatási módszert. Nem vagyunk egyformák, de azért egy olyan belső középpályás-hármassal, amely Márkvárt Dávidból, Nagy Ádámból és Kalmár Zsoltból áll, nos, ez bizony pillekönnyű volt… Akkor meg mertem jegyezni, hogy nem lesz ez jó. Az oroszok úgy mentek át rajtunk, mint kés a vajon. Félre ne értsen, a maguk módján mindegyikük tehetséges futballista, de ma már gladiátorok harca zajlik a futballpályán, mi pedig fizikailag teljesen vékonyak voltunk, nem beszélve a taktikáról. Félrevezeti az embereket a labdabirtoklás, ugyanis nem mindegy, hol birtokoljuk, a védőzónában vagy az ellenfél kapuja előtt harminc méterrel? Mi csak arra fektettük a hangsúlyt, hogy nálunk legyen a labda, de a másik oldalon kivárásra játszottak és hibára kényszerítettek minket. Rossz felfogás, egyszersmind jel volt, hogy rossz mederben van a csapat, hiányoztak a rutinos játékosok. Nem értettem, Bernd Storck miért nem hívta meg Nikolics Nemanját vagy Futács Márkót, hiszen van jó pár futballista, akik bőven beférnének a válogatottba. A fiatalítást nem akkor kell csinálni, amikor a mag is széthullott, hiszen Király Gábor és Juhász Roland régóta nincs, ezúttal pedig Gera Zoltán és Szalai Ádám sem, egyszóval a tengely hiányzott, márpedig ott erősnek kell lenni. Akik kiestek, azok helyett kell megtalálni azokat a masszív játékosokat, akik tartást adnak. No de van szövetségi kapitányunk, az ő dolga, ám ezt nagyon rosszul csinálta.
– Vannak, akik azt mondják, a vb-selejtezőknek már nincs tétje, hiszen önnek előbb lehet varázspálcája Harry Pottertől, mintsem odaérjünk a második helyre. Megint mások szerint kis túlzással mindegy, ki a kapitány, és akadnak, akik az asztalra csapnának, mondván, Pintér Attilának egy meccs után mennie kellett, márpedig akkor Bernd Storcknak is vennie kell a kalapját vagy legalábbis felajánlani a lemondását. Ön melyik tábort erősíti?
– Pintér Attilánál maradva nem állt mögé legfőképp a sajtó, és a sajtó nyomására akkor az MLSZ sem, és ez nagyon szomorú, mert akkor egy magyar edzőről volt szó, és semmi perc alatt megköszönték Attilának a munkáját. Ebben az esetben anyagilag óriási differencia van a két szakvezető között, tudásban viszont egyáltalán nincs ekkora különbség. Magyar edző csak álmodik arról, hogy ilyen pénzért legyen tréner valahol, míg a külföldit más szemmel nézik. Aztán sajnos a későbbiekben bebizonyosodik, hogy bizony a legtöbbször fabatkát sem ér. Azt azért nem szabad elvenni a kapitánytól, ami az Eb-n és azelőtt volt, mert az, hogy ilyen eredményes lehetett a válogatott, abban Bernd Storck is benne van. A magyar mentalitás viszont olyan, ha győz a csapat, jó a csapat, ha kikap, akkor rossz az edző. Valahogy így néz ez ki nálunk. Az is biztos, hogy ilyen támogatást – gondolok a bajnokság megszakítására nem egyszer, edzőtáborok, műfüves pálya építése, 16-17 fős személyzet körülötte –, egy magyar szakember sem kapott, mint Bernd Storck. Lehet, hogy unalmas, de mi csak álmodunk erről, amit megkapott vagy megkap a jelenlegi kapitány, mert más már lemondott vagy lemondatták volna…
– A Vasas a bajnokságban bronzérmesként zárt, nem mellékesen Magyar Kupa-döntős lett. Szép ez az esztendő, vagy úgy van vele, ennél is fényesebben csilloghatnának az érmek?
– Á, az már meseszintű lett volna.
– Bocsánat, hogy közbevágok: Leicester City.
– Jó, persze, vannak ilyenek, de nézzük meg, ott amikor rosszul szerepeltek, ki is nyomták az edzőt, mese nincs. De maradva a Vasasnál: ez gyönyörű eredmény, hajszálon múlott, mert a hajszál, avagy az i-re a pontot feltette volna, ha a kupadöntő győztese a Vasas lett volna. Pont az a két játékos, Nagy Geri a kapuban – aki nagyon jól védett a szezonban és rengeteget köszönhet a csapat neki –, illetve Kire Risztevszki – aki majdnem a társaság legjobbja volt a bajnokság során – teljesített gyengébben, utóbbi hagyta ki az utolsó büntetőt. Az a pluszkoncentráció, az a pluszenergia nem volt meg a fináléban, pedig a hosszabbítás lefújása előtt nagy ziccer adódott a piros-kékek előtt. Aki azt mondja, miért nem nyerte meg a Vasas a bajnokságot, az mese, mert ez nagyon szép szereplés a csapattól, le a kalappal előttük, jól csinálták, ez így nagyon gömbölyű. Aki pedig a negatívumot veszi ki belőle, az a tévedések útján van.
– Nem fél attól, hogy szétszedik a csapatot, ami kihatással lehet nem csupán a nemzetközi porondon való helytállásra, de a következő bajnoki szezonra is?
– Ez anyagi kérdés, amit legfőképpen Jámbor János és Vancsa Miki tudja nálam sokkal jobban. Jó lenne, ha ez a gárda együtt maradna, mert egy jó szereplés még pozitívabbá tenné az alakulat anyagi helyzetét, de a vezetők tudják, mi hogyan és miként működik, ám van egy örök szabály. Akkor kell egy játékost eladni, amikor meg akarják venni. Ha jön a vevő, aki olyan összeget mond, akkor el kell adni, a helyettesítést pedig meg kell oldani. Márpedig ha van pénz, akkor meg lehet venni a helyettest. Az más kérdés, hogy minőségileg csak elméletben jó ez, mert csak a gyakorlatban derül ki, hogy válik be.
– És ön bevált a Hegyvidéknél?
– Csodás, aranyos közegbe kerültem közel három hónappal ezelőtt. A volt játékosaim az edzők és a vezetők, márpedig az nagyon jó, hogy nem kell közöttük főnöknek lennem, hanem lubickolok abban, hogy látom, mit csinálnak. Nagyszerű dolog közöttük lenni, mert nem olyan típus vagyok, aki azt mondja, hogy én csinálom a legjobban. Örülök, ha látok nüánszokat azoktól, akik a labdarúgóim voltak, hogy lettek oktatva, neveve, és ezt jó visszanézni. Remek, kötetlen szakmai eszmecserék, klassz beszélgetéseink vannak. Az egyéni képzésekben 2005-től 2008-ig tartoznak hozzám gyerekek.
– Fiatalon tartják?
– Még szép! Pipi bácsinak hívnak, örömmel jönnek hozzám, úgyhogy hála Istennek, jól elvagyok velük.
– Marad?
– Ha nem jön megkeresés, elvagyok itt a gyerekekkel. Ha érkezik, akkor majd meglátjuk, mi a folytatás.
Hegyvidék UFC – dióhéjban » Lelkesen beszél a jelenről, márpedig aki ismeri Tóth Bálintot, a Vasas-szurkolók népszerű Pipijét, az pontosan tudja, hogy a rutinos szakember, az egykori kiváló labdarúgó a hétköznapokon is ilyen. „Geress Zoli az ügyvezetője, Bernáth Tomi a szakmai vezetője a klubnak, Bukva Géza, Zombori Zalán, Tóth Krisztián, Csernák Péter pedig mind a játékosaim voltak. A korábbi MTK-s Horváth Csaba, Karakas Csabi – akinek apukája, József a Honvéd balszélsője volt valamikor –, Rácz Krisztián, Augusztini Gabi és Nagy Balázs is edzőként dolgozik, és a technikai személyzet is remek, ugyanis Krokker Andrea és Marosvári Robi nagyon sokat segítenek, szervezésben eszméletlen munkát végeznek, úgyhogy klassz kis fiatal garnitúra tagja lehetek.”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: