ÖRKÉNY » Ma már bizonyos, hogy a Bugyi SE otthonában elszenvedett 4–0-s vereséggel intett búcsút a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában szereplő együttesnek Nagy Zoltán.
„Tegnap lemondtam Örkényben.”
Az üzenet még szombat reggel érkezett, ám a rövidke mondatban tulajdonképpen nem volt semmi meglepő. Nagy Zoltán, az Örkény SE immár csak korábbi trénere nem kíván többet hozzáfűzni a szikár tényhez, igaz, beszél helyette (is) az eredmény. Amíg az ősszel jórészt Farkas Krisztián irányításával 30 ponttal a 3. helyre futott be a társulat, addig a télen kinevezett mester vezetésével a tavasszal 58 egységgel a 4. pozícióban zárt az Örkény. Visszalépés? Ha a számok világában mélyülünk el, két ponttal kevesebbet szerzett a tavasz során a Nagy-csapat, mint tette azt az ősszel, csakhogy a második félévben több minden volt Örkényben, mint a környező falvak búcsúiban összesen. Innen nézve tehát a tavaszi 28 pont talán az őszi 30-nál is többet ér, de haladjunk sorjában. A rutinos kapus Fűz Endrét sérülés és eltiltás miatt is nélkülöznie kellett a szakembernek; a középső védő Szeibert Antal idény közben távozott külföldre; a télen igazolt Balogh „Buldog” Zoltán megsérült, így előfordult, hogy a teljes tengely nem állt a tréner rendelkezésére. Nem túlzás, Nagy Zoltán egyszer sem küldhette pályára az általa megálmodott csapatot, és ez azért sok mindent elárul az együttes tavaszáról. No meg az is, hogy az utolsó játéknapon a támadó Szécsi Attila játszott belső védőt (!), ami kuriózum a javából.
Aligha árulunk el nagy titkot: a gárdából a lehető legtöbbet – vagy még annál is többet – kihozó Nagy Zoltán nem látta biztosítottnak a fejlődés, az előrelépés lehetőségét Örkényben, ezért mondott le a posztjáról. Hogy ki követheti a kispadon, ebben a pillanatban talán nem is olyan fontos, hiszen ennél lényegesebb, aktuálisabb kérdés mostanság nem létezik a vezetőségváltás után: hogyan, merre tovább, örkényi futball?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: