EDZŐSORS. Limperger Zsolt (Érdi VSE): „Nagyon jó társaság a miénk, és ennek az eredménye az, amit eddig elértünk”

Ennyi véletlen nincs. Előbb a másodosztályú Budaörs, majd az NB I-es szombathelyi Haladás ellen végzett 3–3-ra és jutott tovább 11-esekkel a Magyar Kupában a Limperger Zsolt által trenírozott Érdi VSE. A csapat, amely nem mellékesen „beintett” a Kaposvárnak, az Ajkának, no meg az ETO FC-Győrnek, a téli holtszezonban vezette az NB III, Nyugati csoportját – aligha véletlenül.

Ha nincs az a hihetetlen bravúr, piros-kék sálakba burkolózó székesfehérvári ultrák lepték volna el a Pest megyei sporttelepet. Csakhogy az előző MK-játéknapon a Csizmadia Csabát, Grúz Tamást és Oláh Lórántot is a keretében tudó Budafok általános meglepetésre legyőzte a Promontor utcában az élvonalbeli éllovas Videotont. Éppen annyira, mint idestova másfél hete, a legjobb nyolc közé kerülésért vívott párharc első felvonásán az Érd a fővárosiakat (2–1).
– Csak nézünk, mint a moziban, hiszen újabban reneszánszukat élik a testes óriás, Bud Spencer és a filigrán atléta, Terence Hill kacagtató kalandjai. Érden műsoron van a „Fél lábbal a paradicsomban”, majd március első napján következhet az „És megint dühbe jövünk”.
– Úgy gondolom, hogy amit eddig elértünk, azt saját magunknak köszönhetjük – mondta Limperger Zsolt, az NB III, Nyugati csoportban szereplő Érdi VSE edzője, a Ferencváros korábbi 22-szeres válogatott labdarúgója. – Ha továbbjutunk, ha kiesünk, a játékosokkal akkor is óriási eredményt értünk el. Közhelynek tűnhet, pedig aki ismer, az tudja, hogy nem szeretem a közhelyeket, de nagyon jó társaság a miénk, és ennek az eredménye az, amit eddig elértünk. Ha kicsit elvonatkoztatunk a Magyar Kupától, a bajnokságban elért helyezésünk sem véletlen. Ha valaki idetartozik, akkor érzi meg igazán, valójában mennyire erős egység a miénk.
– A kupapárharcot megelőzően 50-50 százalékot adott a Budafoknak és saját csapatának a továbbjutásra. A riválist feltérképezte, van már személyes élmény is, no meg az Érdi VSE-nél az előny, mégis, a tanulságokat leszűrve, az első mérkőzés összképét tekintve változott valamelyest a fenti arány?
– Vezetünk 2–1-re, de közvetlenül az első meccs előtt azt mondtam, 51 százalékot adok a Budafoknak és 49 saját magunknak, és ez abszolút nem változott meg. A visszavágóra márciusban kerül sor, addig pedig vannak mérkőzéseink, mégpedig nagyon fontos találkozóink a bajnokságban. Persze, az ellenfélnek is, ez nyilvánvaló, de amikor a fővárosban játszunk, azon a hétvégén az ETO FC-Győrrel találkozunk. Márpedig ezt az „apróságot” mindenképpen meg kell említeni. Az teljesen mindegy, hogy hívják az ellenfelet, Budafok vagy Kaposvár, ez a játékosállomány mindig győzni akar. És ez így lesz ezután is, de ne menjünk annyira előre, hiszen máris itt az újabb feladat, és most ez az elsődleges.
– Lélektani hadviselést folytat?
– A kérdés megválaszolását önre bízom, meg a szurkolókra, akik elolvassák ezt az interjút, de elárulom, valójában ez a véleményem még akkor is, ha mi megyünk Budafokra és egy góllal mi vezetünk, holott úgy fogunk pályára lépni, hogy ott is nyerni akarunk.
– Az „odavágón” mivel múlták felül a megannyi korábbi NB I-es labdarúgóval felálló vetélytársat?
– Azzal, hogy nyertünk. De a viccet félretéve: a legfontosabb talán az, hogy aki kinn volt a találkozón, nem NB III-as színvonalú meccset láthatott. Küzdős, harcos, rakkolós találkozó volt ez, és nemcsak az Érd játékosai, hanem a Budafok futballistái is odatették magukat. Ezek a mérkőzések viszik előre az amatőr futballt – pedig ez már régen nem az…

A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 2017/1. lapszámában. Azóta történt egy és más a társulat háza táján. Az örökifjú Palásthy Norbert találatával az Érdi VSE 1–0-s győzelmet aratott a Gyirmót II. otthonában. Az NB III, Nyugati csoport 20. fordulójának vasárnap délelőtt lejátszott találkozóján az a furcsaság esett meg a vendégekkel, hogy a cserekapus, Borek Norbert kesztyű nélkül, a mezőnyben lépett pályára, miután a gólszerzőt váltotta, sőt, egyszer labdához is ért, éspedig nem kézzel. De ha már itt tartunk, Limperger Zsolt vezetőedző keze meg volt kötve, hiszen mindössze 13 mezőnyjátékos állt rendelkezésére, a kezdőcsapaton kívül Gyurácz Bálint és Németh Gábor várt bevetésre. A szakember nem felejtette el megjegyezni két ifista, Bessenyei Zalán és Horváth Dániel nevét, illetve megköszönni a tehetséges labdarúgóknak, hogy segítettek és elutaztak a felnőtt gárdával. Ami ezután jött, abban nem volt köszönet. A Budafok otthonában úgy szenvedett 2–0-s vereséget és esett ki ezáltal a Magyar Kupából az Érd, hogy a csapatnak háromszor is hatalmas esélye volt a gólszerzésre az első félidőben. Aztán eljött a szombat, amikor az ETO FC Győr látogatott a Pest megyeiekhez, és a nem titkoltan az NB II-be vágyó kisalföldiek úgy nyertek Kulcsár Kornél 82. percben született találatával 1–0-ra, hogy a látogatónak nem volt kidolgozott helyzete az Érd ellen. A tények ettől még makacs dolgok: egyik sorozatban sem nyerhetett az Érd, hiszen szerzett gól nélkül nemhogy nehéz nyerni, de egyenesen lehetetlen.