
„Úgy játszottunk, ahogy azt elterveztük. Nagyon örülök, hogy fiatal csapatunk kezd összeérni, de sokat kell még dolgoznunk. Az elkövetkező meccsek mutatják meg, melyik az igazi arcunk.”
Megyó bá’, a mester mondta ezt könnyed hangvételt megütve, jókedvűen. Megyesi Lászlót Felsőpakonyban és a Budapest Honvéd utánpótlásában is így ismerik, csakhogy az ifjú szakember idestova öt hónappal ezelőtt fogalmazta meg ekképpen a gondolatait. A pontvadászat második fordulójában a Felsőpakony a jó nevekből álló, sokra hivatott, Kőnig Csaba által trenírozott Taksony II.-t fogadta, amely 2–1-es félidő után úgy nyert 5–1-re, hogy a házigazda vezére, az örökös gólkirály, Wrábel József háromszor is eredményesnek bizonyult, igaz, a második találatát tizenegyesből szerezte. A „visszavágóra” nem a tavasszal, hanem már télvíz idején sor került. Január 24-én, kedd este a Taksony műfüves pályáján mérkőztek meg a felek. A fél nyolc kétségkívül szurkolóbarát időpont, leginkább persze nyáron, amikor még a labda is izzad, így el lehet képzelni a derbire igyekvők tolongását a takaros sporttelepen… Ilyenkor azonban nincs igazán megfelelő időpont – és ugyanígy lehettek ezzel a taksonyiak is, akik bosszankodhattak ugyan, miközben azzal vigasztalhatták magukat, a hibák inkább most jöjjenek ki, mint élesben. Merthogy a Felsőpakony ezúttal is gólokkal verte vetélytársát, az 5–2-es diadalból az ősz legjobb mesterlövésze, Wrábel József két gólt vállalt, rajta kívül pedig Kovács Sándor, Nagy Szabolcs és Fülöp Tamás volt eredményes. A hétközi meccset hétközi meccs követi, ugyanis csütörtök este, ugyancsak fél nyolctól a ’pakonyi legénység a Kiskunlacházát fogadja Dunaharasztiban, a Csónak utcai műfüves játéktéren. Márpedig ha Wrábel Józsefen és társain múlik, a műfüvön ezúttal sem lesz műfoci.


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: