JÁTÉKOSSORS. Herczeg Andrea (Töcksfors IF): „Egyszer szívesen és örömmel jönnék »haza«, hogy legalább egyszer bajnok lehessek az MTK mezében”

• Horváth M. Attila
• 2017. január 7. szombat

Az elmúlt évek legjobb MTK-igazolása volt. A megszerzéséhez kellett az akkori tréner, a manapság az Újpest utánpótlásában remek munkát végző Medgyes Péter jó szeme és megérzése, aki meglátta benne a kék-fehérek leendő vezéregyéniségét, meg persze némi szerencse is. Herczeg Andrea a román válogatott kiválósága, de jellemző, hogy már az első napokban elfogadtatta és megkedveltette magát az akkori társakkal. Manapság Svédországban futballozik, és mint az az alábbi interjúból kiderül, nem is rosszul.

Ha így folytatja, nem csupán Zlatan Ibrahimovic vagy Henrik Larsson, netán Fredrik Ljungberg, hanem Herczeg Andrea is az északi állam büszkesége lesz. Nem svédként, hanem idegenlégiósként. Immár a Töcksfors IF gárdájánál is pontosan tudják, mire képes, amit az elmúlt hónapokban bizonyított.

– Milyen az élet a messzi északon? Úgy repült a nyáron hirtelen Svédországba, mint gyermekkorunk kedvenc meséjében Nils Holgersson a vadludakkal.

– Nagyon más az élet minden szempontból – felelte Herczeg Andrea. – Tényleg nagyon hirtelen jött össze a svédországi lehetőség. Sokat nem gondolkodtam, mert hamar kellett döntenem, de nem bántam meg, sőt!

– Korábbi MTK-s csapattársával, a szlovák válogatott Zdenka Horesovával szerződött Svédországba. Azóta már nyilván van összehasonlítási alapja: milyen alakulat a Töcksfors IF, egyáltalán miként szerepel a bajnokságban, és hogy megy a játék?

– A nyáron igazoltunk ki a Töcksfors IF csapathoz, pontosan a bajnokság közepén, a szünetben. Akkor nem találtuk valami jó helyzetben a társulatot, csak hét ponttal állt a tabella tizenegyedik helyén, kieső pozícióban, sok sérülttel, pszichikailag a „földön” lévő játékosokkal, emiatt nagyon kiéhezve a győzelemre. Szerencsére hamar sikerült beilleszkedni és nagy pluszt hoztunk a csapatnak mindketten. Végül huszonhárom ponttal zártuk a bajnokságot és bennmaradt a csapat a Division 1-ben. Nekem nagyon jól ment a játék, tíz meccs alatt tízszer sikerült betalálnom és ötször voltam a mérkőzés legjobbja, az év végén pedig a csapattól vehettem át a „Skyttedrotning Division 1 Töcksfors Damer”-trófeát, mint gólkirálynő.

– Azt már tudom, hogy a húslevest, a zöldségsalátát és a pizzát is szereti, de miként telik egy átlagos svédországi napja?

– Kondi edzéssel indul és csapattréninggel zárul majdnem minden egyes napom. A gyakorlások között hét közben pihi és étkezés, míg a hétvége kicsit lazább.

– Mit gondol, a Töcksfors mire menne itthon, a magyar NB I-ben?

– Véleményem szerint megállná a helyét és a dobogón, az első három között végezne a Töcksfors IF, nyilván a múlt szezonbeli kerettel.

– Amikor az interjú kapcsán kerestem, említette, hogy hiányzik a magyarországi élet. Legfőképp mire célzott?

– Elsősorban a volt MTK-s csapattársak hiányoznak, ezúton üdvözlőm őket és sok sikert kívánok nekik a céljaik eléréséhez! Barátok a csapaton kívül, és maga az élet Budapesten, két szóban minden és mindenki hiányzik.

– A közösségi oldalaknak köszönhetően kis túlzással már azt is tudni lehet, hogy a karácsonyi bejgli szellemi termékké alakulva melyik ihletett pillanatban indult el térhódító útjára. Mindezt csak azért jegyzem meg, mert nyilván ezáltal is képben van, figyeli az eseményeket, már ami az élvonalbeli pontvadászatot illeti.

– Folyamatosan követem a magyar bajnokságot, az összefoglalókat is nézem. Vannak változások minden csapatnál, sok meccsen különösen meglepődtem. Amit jónak tartok és fejlődésnek, hogy most nem csak az MTK meg a Ferencváros nyer mindent, hanem az Astra, a Viktória és az ETO is tud meglepetést okozni. Több kiegyenlített mérkőzés van, de a Fradi még most is lét lépéssel minden csapat előtt jár.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy valaha lesz még a kék-fehérek labdarúgója?

– Pályafutásom egyik legszebb időszaka volt az MTK-hoz való igazolás. Jelenleg nem, de egyszer szívesen és örömmel jönnék „haza”, hogy legalább egyszer bajnok lehessek az MTK mezében.