Már nem futballozik, de a kispadon sem érzi rosszul magát. Azt persze Kőnig Csaba, a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában szereplő Taksony II. fiatal, sokra hivatott, sikerorientált edzője is elismeri, sokkal jobb lenne, ha a pályán belülről segíthetné csapatát, de minderre egyelőre nem kerül sor.
Meglepő győzelmek, megmagyarázhatatlan kudarcok. Kétarcú volt a Taksony II. az ősszel, és ez még akkor is igaz, ha összességében jobban teljesített a Kőnig-gárda, mint egy esztendővel ezelőtt.
– Akkor ezek szerint igaz az egynyári sláger átírt refrénje, miszerint „Változik a világ, vele változik a Taksony II. is”? A tavalyi őszt tizennyolc egységgel a tizenegyedik pozícióban zárta a társulat, míg 2015-ben ilyenkor egy helyezéssel elmaradtak ettől, nem mellékesen öt ponttal kevesebbet szereztek. Akár elégedett is lehetne, hiszen úgy tűnik, masszívabb lett a Taksony II. a korábbi önmagához képest, elvégre alig több mint egy esztendeje tíz veresége volt az alakulatnak, míg most „csak” hét.
– Remélem, változni fogunk, és pozitív irányba – felelte Kőnig Csaba, a Taksony II. edzője. – Azt tudom mondani, hogy igen, masszívabbak lettünk. A tizenegyedik pozícióval nem vagyok teljesen elégedett, mert jóval előrébb kellett volna zárnunk, de így alakult. Azonban ha úgy nézzük, hogy miként álltunk tavaly ilyenkor, akkor elégedett vagyok a gyűjtött pontokkal, és hogy előrébb léptünk.
– Sokszor megfordult a fejében az ősz során, hogy legszívesebben berohanna a pályára, és nem feltétlenül rendteremtés céljából, hanem segíteni, támogatni a csapatot? Egyáltalán hogy szolgál az egészsége?
– Igen, ez így volt, és lesz is még ezután is. Köszönöm szépen a kérdést, jól vagyok. Viszont jobban lennék, ha még a pályán belülről tudnám a csapatot segíteni, de ez egyelőre még nem fog megvalósulni. Ezért még egy darabig el kell viselniük a pálya mellett!
– Az imént mosolygott, és meg is van rá minden oka, ha visszapörgetjük az őszt. Melyik győzelemre a legbüszkébb? A Dömsöd elleni 4–1-re, az Alsónémedivel szemben elért 4–2-es diadalra, netán a Tököl II. otthonában megejtett 6–1-es „mészárlásra”?
– Ez nagyon nehéz kérdés. A dömsödi meccsen arattuk az első győzelmünket az ősszel, két vereség és két döntetlen után. Az Alsónémedi elleni mérkőzés nagyon komoly rangadó a két település között, így az mindig külön kezelendő, és korábban a Taksony II. még nem tudott nyerni a ’Némedi ellen. A tököli meccs szintén szomszédvár-rangadó volt. Mindháromra nagyon büszke vagyok, de ha választanom kell, akkor a Tököl elleni 6–1-et választom. Nagyon jól játszottunk és nagyon szép gólokat szereztünk, és még többet szerezhettünk volna.
– Melyik a társaság igazi arca? Ez vagy az, amely összesen tizenöt gólt kap az élgárdának számító Törökbálint, Örkény, Dunavarsány összetételű hármastól?
– Erre a kérdésre régóta keresem a választ. Mindkettő. A csapatban most több már a fiatalabb játékos, így még nagyon sokat fejlődhetünk és javulhatunk. Az biztos, hogy sokkal több van bennünk. Azt gondolom, tavasszal fogunk meglepetést okozni.
– Jókor jött a téli szünet, hiszen van mit kipihenni, van mit megemészteni. Akad olyan labdarúgó a keretben, akivel kifejezetten elégedett, illetve akitől többet várt?
– Igen, nagyon jókor jött a pihenés, bár jöhetett volna egy kicsit előbb is. Vannak többen, akikkel végig elégedett voltam, és van, akinek még idő kellett, hogy újra a régi formájában legyen. És igen, vannak, akiktől többet vártam, de a tavasszal lesz majd lehetőségük bebizonyítani, hogy miért kapták meg eddig a bizalmat.
– Mikor kezdődik az alapozás? Egyáltalán várható mozgás a társulaton belül?
– Január 12-én kezdjük a felkészülést. Lesz változás a keretben, lesz, aki megy, és lesznek, akik jönnek, de a részletek a bajnoki rajtra majd úgyis kiderülnek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: