Korpácsi Zoltánnak, a Ceglédi Vasutas korábbi labdarúgójának, valamint a Cegléd és Térsége Látássérültek Egyesületének megsegítésére december 20-án, kedden jótékonysági tornára került sor, amelyet a Vasas öregfiúk-csapata nyert meg.
„Azt terveztem el 25 esztendővel ezelőtt Korpácsi Zoltán barátommal, hogy 40 éves korunkig focizunk.”
Idestova másfél éve egy interjúban Kecskeméti József mondta mindezt határozott hangon, ellentmondást nem tűrve. A két jó barát 2016. december 20-án, egy hideg téli napon újra találkozott – nem a pályán, csak a parketten. Az élet nem kínálta édes teasüteménnyel Korpácsi Zoltánt, a CVSE egykori kiválóságát, viszont itatta vele a sors a tonicot, keserű szájízt hagyva. Valamit tenni kell! Ez volt az a pont, amikor Kecskeméti József, a város méltán népszerű „Kecsója” a futballszakosztállyal, no meg a várossal karöltve valamiféle akcióba kezdett. Nem indultak meg tankok Cegléd főutcáján, a Teréz körúti robbantót sem a helyi pszichiátriáról vitték el bilincsben, viszont jöttek, sorra érkeztek a pozitív visszajelzések a városból, Szolnokról és Angyalföldről. Amikor Korpácsi Zoltán megtudta, mit terveznek a barátai, hirtelen megszólalni sem tudott. Kinézett az ablakon, nézte a plafont és arra gondolt, az Isten csodás embereket rendelt mellé. A negyvenhetedik életévét egy hét múlva, december 28-án betöltő sportember szemműtétre vár, a jótékonysági gála is ennek jegyében került megrendezésre, no meg a Cegléd és Térsége Látássérültek Egyesületének megsegítéséért. A helyi Zanzibár zenekar melódiái vezették fel az eseményt, aztán jöttek sorban a múlt és a jelen kitűnőségei. A Vasas a helyi születésű Keresztúri András vezetésével lépett parkettre, a Ceglédi VSE öregfiúk-csapata Kecskeméti József irányításával futballozott, de elfogadta a meghívást a Szolnoki MÁV, valamint az olimpiai ezüstérmes birkózó, Lőrincz Tamás által összeállított garnitúra is. A jó hangulatú tornát a Vasas-öregfiúk nyerte, Lőrincz Tamás brigádja ezüstérmesként zárt, a CVSE a harmadik helyen végzett, míg a Szolnoki MÁV lett a negyedik, de ezen a napon valóban nem a győzelem, hanem a részvétel volt a fontos.
Kétszázharmincnyolcezer forint.
Ennyi jött össze a gálán, ennyivel tudtak segíteni az emberek a karácsonyi nagybevásárlás és az ajándékhajkurászás közepette.
Korpácsi Zoltán körül egy pillanatra megállt az élet kedd este. Nézte, csak nézte a körülötte elhaladó embereket, akik érte és miatta is érkeztek, hogy fényt vigyenek a szürke hétköznapokba. Az ötven felé nagy tempóban közlekedő férfi bár nem mindenkit ismert korábbról, egyvalamiben mégis biztos volt karácsony előtt néhány nappal: Isten mindent lát.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: