EDZŐSORS: SZÜLETÉSNAP. Csank János: 70!

Október 27-én, csütörtökön ünnepli 70. születésnapját Csank János mesteredző, a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, többek között a Békéscsaba, a Vác, a Videoton, a Ferencváros, a Győri ETO, a Diósgyőr és a Zalaegerszeg korábbi trénere, a Vác VLSE jelenlegi szakmai igazgatója. Az alábbiakban írásunkkal és fotógalériánkkal a rutinos szakembert köszöntjük.

Jani bátyám, ne rohanjon úgy, ha kérhetem! Várjon csak egy pillanatra, ne siessen annyira! Próbálom tartani a lépést, az iramot, mert azt el is felejtettem mondani Szigetszentmiklóson, a Fáy utcában, Taksonyban vagy éppen a REAC-stadionban, ahol ilyen, olyan vagy amolyan meccs ürügyén mindketten egy helyen és időben megfordultunk, hogy majd cirka harmincöt esztendő múlva valami hasonló volna részemről az elképzelés, már ami a szellemi és testi frissességet illeti. Ne ráncolja a homlokát, ha kérhetem! Nem tudom, hányszor sütötték el azt a poént, hogy „Mester, lesen van!”, ami egyébként nem „ül”, ha abból indulok ki, hogy játékos-pályafutása során a legtöbbször a lécek között múlatta az idejét, persze mikor hogy: egyszer tevékenyen, másszor nem. Ne mondjon most semmit, ha kérhetem! Pontosan tudom, mire akar kilyukadni, hogy akkor még nem ugyanolyan volt a futball, mint manapság, meg aztán egyre inkább teret nyernek a terminátorok, a gladiátorok – és nem a moziban, hanem a stadionokban. Elgépiesedett világban élünk, ez nem vitás, de Jani bátyám valahogy mégis megmaradt a szó pozitív értelmében vett földhözragadt embernek, aki nem keresi a feltűnést és nem ad hangzatos nyilatkozatokat még akkor sem, ha éppenséggel volna miről. A Váccal megszerzett bajnoki bravúrarany, a válogatottnál eltöltött időszak, nem is szólva a Ferencvárosról, bizony tengernyi kérdést felvet, és megannyi élményt feltételez, de ha arról van szó, inkább mormog valamit a bajusza alatt, elvonul, és a csendet választja. A vadászat éppen ezért valami hasonló lehet, egyfajta szenvedély, mint a futball, sőt, ha megengedi, Jani bátyám, megkockáztatom, egyik sincs meg a másik nélkül. Csak úgy, mint az erő meg az egészség. Tartsa közöttünk még sokáig az Isten, ha kérhetem!

< >