Idestova egy hónapja úgy tűnt, ha balatonfüredi Anna-bál nem is lesz szeptember második hétvégéjén, csepeli Hanna-bál igen. A női NB I 5. fordulójában bő tízpercnyi játék után a házigazda Astra a korántsem gólfelelősnek szerződtetett Horváth Hanna duplájával 2–0-ra vezetett, aztán jött a hidegzuhany, így a végén a rózsaszín-feketéknek meg kellett elégedniük a 2–2-vel.
A Dombó János által irányított fővárosi alakulat tartotta a forduló per pont átlagot, így az Astra a hetedik játéknap után hét egységgel áll a tabella ötödik helyén.
– Nagy a baj? Mert mintha útközben elvesztették volna a fonalat: az előző négy bajnokin mindössze egy pontot szereztek.
– Ha a pontok számát nézem, akkor ez valóban nem túl biztató ránk nézve – felelte Horváth Hanna, az Astra egyik leghasznosabb labdarúgója. – Sajnos alul teljesítettünk, ennél sokkal több van ebben a csapatban. Azonban az sem mellékes, hogy olyan együttesekkel kell felvennünk a versenyt, amelyek anyagi és infrastrukturális adottságaikat tekintve fényévekkel előttünk járnak. Ha ebből a szemszögből közelítem meg a dolgot, akkor azt kell, hogy mondjam, a papírforma érvényesült a lejátszott mérkőzéseken. Ez a keret három hónapja van együtt. Én nem azt mondanám, hogy elvesztettük a fonalat, hanem pont ellenkezőleg: nem sikerült még igazán elkapnunk. Szeretnénk egy bizonyos játékot játszani, de ez sajnos nem megy egyik napról a másikra. A tanulási szakaszban rengeteg türelemre és kitartásra van szükség. Mi most jelenleg ennél a fázisnál tartunk. A megszerzett pontok ellenére úgy gondolom, hogy jó úton járunk, de még sokat kell azért tennünk, hogy célba érjünk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ez a pohár inkább félig teli, mint félig üres.
– Ez a realitás? Mert az aligha kérdés, a felsőház volna az Astra célja. Mégis, mennyi esélyt lát az első négybe kerülésre?
– Előttük van még egy teljes egész kör, a lehetőség adott a bizonyításra. A mezőny eléggé egyben van, számíthatunk még körbeverésekre is minden bizonnyal. Ez egy rosszul sikerült első kör volt számunkra, de ha egyszer végre sikerül elkapnunk azt a bizonyos fonalat, akkor nem fogjuk elereszteni, ameddig csak szorítani tudjuk.
– Nem vándormadár-típus, ehhez képest a nyáron távozott az újonc Honvédtól. A nagyobb kihívás, az esetleges dobogóra kerülés vonzotta Csepelre?
– A nyáron úgy döntöttem, hogy eligazolok a Honvédtól. Természetesen a magasabb célkitűzés is szerepet játszott a döntésemben. Jól érzem magam itt Csepelen, az edzések jól felépítettek, változatosak, jó hangulatban telnek. Egy rendkívül intelligens és jó kis közösség alakult ki, mely most már nem csak a pályán, de azon kívül is összetart. Reméljük, hogy ez előbb-utóbb pontokban is meg fog mutatkozni.
– Ha nem haragszik meg a felvetésért, rutinos rókalánynak számít, pedig nem is vörös. Mit gondol, az elmúlt éveket figyelembe véve emelkedett a színvonal, pozitívabb a miliő?
– Ez a kérdés egy egész tanulmányt megérne. Dióhéjban a véleményem: a körülmények vitathatatlanul javultak, több pénzt áldoz az MLSZ a női labdarúgásra, mindazonáltal összességében sajnos nem érzek színvonal-javulást. Az igazán tehetséges lányok, akik a futballnak szentelik az életüket, amint tehetik, külföldön folytatják karrierjüket.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: