A férfi akkor egy szélfuvallatnyi pillanatra elhallgatott. Az volt a kérdés, mit szól a kakucsiak gyengélkedéséhez. Aztán amilyen nehezen belevágott, úgy ömlött belőle a szó.
Ekrik István több évtizedig állt a klub szolgálatában – minderről bővebben lentebb, a cikkre kattintva olvashatnak –, akár még mosodásként is szerepet vállalt volna, ha úgy hozza a sors. A Kakucs az előző évadban már a nevéhez és persze a lehetőségeihez méltón szerepelt. A megyei III. osztályban állt rajthoz az együttes, és bár sokáig úgy tűnt, valós esélye van a Keleti csoportban a bajnoki cím megszerzésére, végül 67 ponttal az 5. helyen zárt, többek között a rendre remeklő csatárnak, Pekker Norbertnek köszönhetően, aki 25 bajnokin 35-ször volt eredményes. Elképesztő egyéni produkció ez még alacsonyabb osztályban is. Ekrik István mindezt már nem élhette meg. Hónapokkal ezelőtt meghalt, és magával vitte a kakucsi labdarúgás egy darabját is. Már csak odafentről láthatta azt a minapi felkészülési meccset, amelyet meghökkentő módon veszített el szeretett együttese, de nem ám 2–1-re vagy 3–0-ra, hanem 7–6-ra. A Dabas III. volt az ellenfél, és aki ott volt a pálya környékén, csak nézett nagyokat, hogyan és miként lehet, hogy negyvenöt perc alatt 5–1-re vezessen a Kakucs. A második félidő aztán már-már hihetetlen futballt hozott, hiszen a Dabas III. innen is fordított (!) és 7–6-ra (!) megnyerte az összecsapást. Alig egy hét múlva, augusztus 28-án, vasárnap 16.30-kor a Kakucs a Pilis II.-t fogadja a III. osztály, Délkeleti csoportjának nyitányán. Akkor már nem férnek bele a védelmi megingások és az egyéni hibák. Akkor már győzni kell a többtucatnyi, korlátot támasztó szurkoló és egy lélekben mindig fiatalos férfi, az égből jövő látogató, Ekrik István miatt.
KATT A CIKKRE!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: