Amiért jött, megcsinálta. Eltervezte, szisztematikusan felépítette és véghezvitte. Varga Attila alaposan kivette a részét a Ceglédi Vasutas feljutásából, és ez még akkor is igaz, ha az egykori kiváló újpesti labdarúgó gólokkal nem járulhatott hozzá a CVSE az NB III, Keleti csoportjában megszerzett 2. pozíciójához.
Lehettek vagy 1500-an. Ritkaságszámba megy, ha manapság ennyien látogatnak ki az MTK – Paks vagy a Honvéd – Haladás derbire az élvonalban, csakhogy a fenti létszám az NB III, Keleti csoportjának utolsó, 34. fordulójában jött össze, éspedig a Malomtó szélen, ahol idősebb és fiatal együtt ünnepelte az aranylábú srácokat, az NB II-be jutást, a visszakerülést.
– A 47. volt a legszebb?
– Minden születésnap szép, de ez mégis más volt, mert néhány óra eltéréssel egybeesett a feljutási bulival, ami nagyon jól sikerült – felelte Varga Attila, az NB III, Keleti csoportjában ezüstérmesként záró Ceglédi Vasutas edzője. – Boldog voltam, boldog vagyok!
– A Ceglédi Vasutas a Rákospalotai EAC elleni, 3–2-re megnyert idényzárón koronázta meg szezonbeli produkcióját, felejthetetlen ajándékkal kedveskedve edzőnek, vezetőnek, szurkolónak egyaránt. A tétnélküli találkozó előtt mit mondott a játékosainak, mivel küldte csatába a csapatot?
– Fegyelmezett, laza, mégis koncentrált, felszabadult játékot kértem a srácoktól. Nem volt taktika, csak az, hogy a szép számú közönségünket eredményes, jó játékkal ajándékozzuk meg. Fontos volt, hogy megőrizzük hazai veretlenségünket, ami tavaly augusztus óta tart. Nagyra értékelem a csapat hozzáállását, mert kétszer is egalizáltak a vendégek a mérkőzés folyamán, de a fiúk ismét bizonyították, hogy mennyire fontos számukra a siker, a győzelem, az önbecsülés és a játék szeretete.
– Sikerorientált edző, aki nem szereti a langyos vizet, a „majd csak lesz valami”-állapotot. A cél egyértelmű volt már tavaly nyáron, mégis, mikor tudta vagy érezte a szezon során először, hogyha a bajnoki cím nem is lesz meg, de a feljutást már nem bukhatja el a társulat?
– Tavaly nyáron még élő szerződésem volt a Mezőkövesddel, amikor Ványi Zsolt ceglédi ügyvezető megkeresett, és azonnal vázolta, hogy vissza kell jutnia a csapatnak az NB II-be. Fontos volt számomra, hogy ilyen értékes célért kell dolgozni, ezért elvállaltam, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Az élet bizonyította, hogy néha egyet vissza kell lépni ahhoz, hogy utána előrelépj. Végig éreztem a srácokon is, hogy nagyon akarják. Fegyelmezetten, keményen és igazi profi módon dolgoztak nap mint nap. Amikor mégis realizáltam, az a hazai Tállya elleni mérkőzésünk volt, amikor már matematikailag is behozhatatlan lett az előnyünk.
– 42 pontot gyűjtött az ősszel a Cegléd, míg a tavasszal csupán 34-et. Ha innen, a számok tükrében nézzük, a csapat visszafelé fejlődött, csakhogy ez nyilván nem így van. Miben lépett előre a második félévben az együttes 2015-höz képest?
– Az ősszel csúcsot futottunk, közel 92 százalékon teljesítettünk, volt egy 11 meccses győzelmi szériánk. Tudtam, hogy az megismételhetetlen, mert törvényszerűen kell, hogy jöjjön egy hullámvölgy, ami talán nálunk jelentkezett a legkésőbb, de mivel megjött, a tavaszi teljesítményünk 72 százalékosra sikeredett. Mégis ekkor alakult a bajnokság a legszorosabban, pontazonossággal álltunk a Nyíregyházával, de az előbb említett hullám pont azután sodort el bennünket, ami a jó erőkből álló Nyíregyházának kapóra jött, kihasználták és nem érdemtelenül megnyerték a bajnokságot. A védekezésünk végig osztályon felül működött, bizonyítja ezt, hogy a második legkevesebb gólt kaptuk. Erőnlétben szinte a legjobbak voltunk, labdabirtoklásban és gyorsabb játékban egyértelműen előrelépett, fejlődött a csapat. Támadóink gyenge féléve viszont elemzésre szorul, mert nagyon visszafogottan teljesített ez a csapatrész.
– Van olyan játékelem, amelynek a megvalósítása nem úgy sikerült élesben, ahogy azt eltervezte?
– A csapatban jó játékosok vannak, akik mindig nagyon jól reagáltak a változtatásaimra. Két játékrendszert játszottunk végig, és azt kell mondjam, hogy jól és eredményesen.
– Akad labdarúgó, akinek a produkciójával különösen elégedett?
– Mindig csapatban gondolkodom, de ha ki kell emelni valakit, akkor legyen a csapat.
– A tavasszal az Újpest II. elleni idegenbeli fellépésükön volt szerencsém ott lenni, ahol összességében jó iramú, élvezetes 90 percet vívtak, nem mellékesen 1–0-ra győztek. Azon a találkozón két dolog volt, ami feltűnt: mindkét részről sok volt a ki nem kényszerített hiba, ami az NB II-ben már aligha fér bele, másrészt nagyon sok helyzetet kihagytak, amelyben a házi gólkirály, Pozsár Dániel járt az élen.
– Nem lehet mindig jól játszani, de eredményesen igen. Azon az említett találkozón is – ahogy minden mérkőzésünkön – megvoltak a nagy helyzetek, de már említettem, hogy az egész félévben a támadóink gyengébb játéka miatt kellett aggódnom. Javítani személyi cserékkel, míg „Pozsi” esetében sok gyakorlással lehet. Ő egy fiatal játékos nagy jövővel, csak rajta múlik, mikor mutatkozik be a legmagasabb osztályban.
– Bár a szezonnak vége, a vezetők és a trénerek ilyenkor sem pihennek. Nagyjából összeállt már a fejében, kiktől köszönnek el a nyáron, illetve kik érkezhetnek a helyükre?
– Természetesen összeállt a távozók és a tervezett érkezők listája is. A tárgyalások zajlanak és nagyon jól haladnak.
– A Ceglédi Vasutas egy plusz egyéves szerződést ajánlott önnek. Amit elkezdett, nyilván be akarja fejezni, de feltételezem, vannak, voltak ajánlatai máshonnan is. Elgondolkodott akár csak egy pillanatig is a folytatáson?
– Szezon közben volt egy magasabb osztályú, komoly ajánlatom, de szeretem befejezni az elkezdett munkát, ezért arra azonnal nemet mondtam. Az éppen aktuális megkeresések ellenére is úgy néz ki, maradok Cegléden, ahol nagyon jól érzem magam és szeretném lerakni hosszú távra a másodosztály alapjait. Az első évben a cél a tematikus építkezés, a következő szezonban pedig már lehetnek nagyra törő álmaink, amelynek alapjait a megszerzett stabil pozíciónk jelentheti.
» AZ OLASZ FUTBALL SZERELMESE
Érthető, hogy a nyár első fele a Franciaországban zajló Európa-bajnokságról szól. A futballrajongók a kontinenstorna lázában égnek, és ez így van rendjén. Bár lapunk megjelenésekor már tudni lehet, miként teljesítettek legjobbjaink, a fenti interjú még az Eb előtt került rögzítésre, éppen ezért lehet érdekes, vajon mire számít(ott) a magyar válogatottól Varga Attila? Egyáltalán hosszabb távon milyen pozitív hozadéka lehet, hogy 44 év után kijutottak legjobbjaink a seregszemlére? Van-e olyan válogatott, amelyiknek szurkol a szakember a magyaron kívül? És végül: a tréner szerint melyik csapat ér fel a kontinens csúcsára?
„Azzal, hogy kijutottunk, igazolta a labdarúgásunk, hogy fejlődik – felelte a fentiekkel kapcsolatban Varga Attila. – Kíváncsian várom, hogy a csoportból tovább tudunk-e jutni, mert ha igen, akkor nem csak fejlődött a válogatott, hanem előre is lépett. Összességében úgy gondolom, minden lejátszott perc már siker ennyi idő után. Az olaszok ellen soha nem szurkolok, ők is nyerik a kontinenstornát. Legalábbis remélem.”
» A SZÁMOK NYELVÉN
Fordulóról fordulóra, pontról pontra:
3–3–0–3–3–0–3–3–3–3–3–3–3–3–3–3–
0–3–1–3–3–3–0–3–1–3–3–3–1–3–1–3
A Ceglédi Vasutas szereplése hazai pályán:
13 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség, 38–14-es gólkülönbség, 41 pont
A Ceglédi Vasutas szereplése vendégként:
11 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség, 24–11-es gólkülönbség, 35 pont
A Ceglédi Vasutas legnagyobb különbségű győzelme:
7–0 – a 7. fordulóban, hazai pályán a Nyírbátor ellen
A Ceglédi Vasutas legnagyobb különbségű veresége:
4–2 – a 6. fordulóban, idegenben, a Nyíregyháza ellen
A Ceglédi Vasutas házi góllövőlistája (62):
Pozsár Dániel (17); Markó Ádám (10); Laczkó Milán (7); Csordás Simon, Peres Csaba (6); Csordás Szabolcs (4); Makrai László, Sánta Attila (3); Szkunc Vjacseszláv (2); Farkas András, Füle Ákos, Odrobéna Péter*, Rozman Sándor (1)
* Kazincbarcika, öngól
Az NB III, Keleti csoport második helyezettje, a Ceglédi Vasutas SE színeiben pályára léptek: Trepák Attila, Verebélyi Konrád – kapusok; Buczkó István, Csordás Simon, Csordás Szabolcs, Farkas András, Farkas Viktor, Erős Dávid, Füle Ákos, Juhász László, Laczkó Milán, Makrai László, Markó Ádám, Peres Csaba, Polyák Pál Kristóf, Popovics Bertold, Pozsár Dániel, Rozman Sándor, Sánta Attila, Szabó Martin, Szkunc Vjacseszláv, Viniczai Viktor, Wild Tamás – mezőnyjátékosok.
A fenti interjú ezen sorok írójától megjelent a Sportszelet 16. lapszámában.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: