– Őszintén megmondva lehetett volna több is, de sajnos az első öt fordulóból hármat kihagyni kényszerültem egy apró sérülés miatt – felelte Marics Gábor, a Baktalórántháza VSE támadója. – Mindettől függetlenül még így is lehettem volna többször is eredményes.
– Van olyan gólja, amelyikre szívesebben emlékszik vissza, mint a másik harmincegyre?
– Ez természetes. Minden játékosnak van olyan találata, ami közelebb áll a szívéhez, mint a többi, így nekem is. Fehérgyarmaton történt az eset, ha jól emlékszem, 0–0-nál, amikor a tizenhatos sarkán kaptam egy labdát, eltoltam a védő mellett befelé és külsővel a hosszú kapufáról vágódott a labda a hálóba.
– Marad továbbra is Baktalórántházán vagy vannak kérői és távozik?
– Nagy a valószínűsége, hogy maradok Baktalórántházán, csak itt élek már régóta, és úgy gondolom, ennyivel tartozom a városnak is, miután annyi mindent tettek értem, hogy megháláljam mindezt.
– Mire lehetnek képesek jövőre?
– Bízunk benne, hogy egy kis erősítéssel az első öt hely valamelyikére sikerül odaérnünk, és egy kis szerencsével talán még a dobogót is elcsíphetjük.
– Mennyire tudta követni az Európa-bajnokság eddigi küzdelmeit? Egyáltalán mit szól az eddig látottakhoz?
– Többnyire amelyik mérkőzést tudtam, azt megnéztem. Néhány csapat kellemes meglepetés számomra, de legfőképp az, hogy a magyar válogatott megmutatta, hogy küzdeni tudással bármit el lehet érni. Az teljes mértékben látszik, hogy nagyon apró különbségek vannak a csapatok között.