„Aranyos Imi! Aranyos Imi!” Zengett-zúgott a lelátó, nem egyszer vagy kétszer, hiszen a Fáy utcában nem volt olyan, aki ne kedvelte volna a baloldalon gyakorlatilag minden poszton bevethető csupa szív futballistát. Túlzás nélkül állítható, hogy visszavonulása óta nincs olyan univerzális balbekkje a Vasasnak, mint Aranyos Imre volt. A népszerű „Arany”, aki június 13-án, azaz hétfőn ünnepelte 50. születésnapját. Az alábbiakban az Eger, a Vác, a BVSC, a Ferencváros, a Vasas és a Kispest Honvéd egyszeres bajnokát, korábbi 3-szoros válogatottját köszöntjük: Isten éltesse sokáig!
Csak ritkán mondtad, de tudom, hogy nehéz gyermekkorod volt. Ezért is volt fontos számodra mindig a család, az egység, az összetartozás. Az Illovszky Rudolf Stadiontól csupán kőhajításnyira élsz mind a mai napig, és ha néhanapján összefutunk, rendszerint a futballnál kötünk ki. Megmaradtál a szó legpozitívabb értelmében vett egyszerű embernek, sztárallűrök nélkül. Pedig éppenséggel van mire büszkének lenned. Olyan csapatokban futballozhattál, amelyek minden magyar legény álmában megjelenhetnek, mert a Fradihoz, a Honvédhoz vagy a Vasashoz tartozni a mai napig rangot jelent. A leghűségesebb a piros-kékekhez voltál még akkor is, ha a fekete, 33-as fordulatú korong mindig forgott a lemezjátszón, de a tű néhanapján megakadt, nem a Te hibádból. Jöhet a B oldal, ami azt jelenti, hogy újabb ötven esztendő következik. „Száz évig élünk, vagy még tovább” – énekli Zorán a magnókazettán. A tű nem akadhat meg, így jöhet a Happy Birthday, az Aranyos-dal.
KATT A CIKKRE!
KATT A CIKKRE!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: