Heti rendszerességgel jelentkező sorozatunkban a szerző személyes élményeit felelevenítve hozza közelebb az Olvasóhoz a stadionokat és sporttelepeket. Utazásunk második állomása az Illovszky Rudolf Stadion.
Isten jókedvében lehetett, mert kivételes ajándékkal kedveskedett. Nekem, a józsefvárosi gyereknek. Meg nem mondom, pontosan mikor történt, csak arra emlékszem, hogy az Érdi VSE látogatott a Fáy utcába. Akkor még nem viselte a megboldogult Rudi bácsi nevét az ódon, a hatvanas évek stílusjegyeit hordozó stadion – az idő vasfogát hovatovább azóta sem látta orvos… –, de az határozottan előttem van, hogy élőben ekkor figyelhettem először a Futballistát. Lestem minden mozdulatát, ahogy elegánsan tette-vette a labdát, ahogy belöbbölte a védők mögé, ahogy szögletből, érintés nélkül gólt szerzett. Sokan és sokféleképpen elmondták már a véleményüket Váczi Zoltánnal kapcsolatban. Volt, aki odáig merészkedett, ha Barcelonában születik, akkor… De nincs akkor, és nincs ha. A Vasas 13-asa akkor is egyéniség volt, ahogy ma is az, túl az ötvenedik életévén, immár edzőként. Bár aranyérmet nem nyert az a társulat, nekem a Szilveszter, Galaschek, Váczi Aranyos-féle brigád volt az Aranycsapat, hiszen azt például kevesen tudták a labdával, amit Galaschek Peti, aki zsebkendőnyi területen is kicselezett két-három embert. Persze nem csupán móka és kacagás volt az élet Angyalföldön. 2003 márciusában az emberek nem a telet siratták, hanem a Vasas miatt öltöztek gyászruhába. Valóságos temetés zajlott a Fáy utcában azon a kitörölhetetlen emlékű délutánon, a hangszórókból nem Ihász Gábor énekelte, hogy „zúgjon a hajráááá, hajrá, Vasas!”, ám nem csupán az Il silenzio költöztetett gyászt a lelkekbe, mivel Zorántól a Volt egy tánc is felcsendült. Ma is előttem van minden. A komor arcú vasasosok szenvedélyből átmentett szenvedése, megannyi csalódott ember a Fáy utcában és annak környékén. Nem sok vidámságot hordozott magában az a nap, ám azt csak a Teremtő tudja, hogy a jelenleg nem az NB I B-ben, hanem az élvonalban haláltáncot járó, legutóbb a Puskás Akadémiát 1–0-ra legyűrő, ezáltal a bennmaradási reményeit még éltető piros-kékek mire mennek az MTK elleni utolsó fordulós derbin. Merre és hogyan tovább? A jókedvű Isten legyen veletek, aranylábú gyerekek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: