A megannyi sikert átélt edzőnek fél esztendő jutott. Legalábbis a 2015/2016-os évadból, ugyanis a Taksony SE Halász Gyulával kezdte meg a szezont, majd a tavasszal már Bábik Tibor játékos-edzővel folytatta szereplését.
Nincs most más, csak az áldott-átkozott csönd. Nem hallja a kapufa zúgását, a bokák csattanását és persze a labda pattogását. Nem volt ez mindig így, de a sors jókora, száznyolcvan fokos fordulattal kínálta meg a trénert, aki az elmúlt években a diadalokhoz, a fontos győzelmekhez szokott.
– Ugye nem azt akarja mondani, hogy nem jut eszébe és nem hiányzik a futball?
– Természetesen hiányzik, de a családom, a munkám és a hobbim maradéktalanul kitöltik a napjaimat – mondta Halász Gyula, a Taksony SE korábbi edzője.
– Kétségtelen, hogy a horgászás oldja a stresszt. Az elmúlt időszakban mi volt a legnagyobb fogása?
– Szeretném azt mondani, hogy enyém a hónap fogása, de sajnos még nem sikerült említésre méltó nagyobb halat fognom az idén. De bizakodva tekintek előre, és várom a jobb időt, illetve a fajlagos tilalmi idő végét.
– Legutóbb Taksonyban dolgozott, aztán kurtán-furcsán távozott. Nem akarok én itt sebeket feltépni, de azóta nyilván jutott idő mindent mérlegre tenni: hol vagy miben hibázott?
– Szerintem mindenki elgondolkodik ilyenkor, hogy mit és hogyan tenne másképp, ahogy én is kerestem az okát a kirúgásomnak.
– Abból a szempontból jó, hogy ezt mondja, mert az összes lehetséges variációt lehetett hallani. Mi történt?
– Bár az őszi idény vége előtt jeleztem, hogy távoznom kellene, a végső szót viszont a vezetőség mondta ki. Fölösleges lenne félrebeszélni, mivel a veresegyházi, őszi utolsó bajnokit követően már este a kollégáim hívtak, hogy a mérkőzés előtt és annak szünetében is hallották a büfében a hírt… De nem panaszkodhatok, mert izgalmas két és fél évet töltöttem Taksonyban, amit köszönök. Még az előző kérdésre visszatérve, hibáról beszélünk, amit természetesen én is elkövettem, és ez nem más, mint az, hogy tudtam, nem szabad, de belementem néhány játékos igazolásába a nyáron. Nem akarok senkit sem bántani, így szándékosan nem mondok neveket. Már a szezon közben tudtam, hogy hibáztam. Sorba jöttek a csapat gerincét adó játékosok hozzám aggódva, hogy nem értik az igazolásainkat, majd jöttek a szokásos sérülések és az igen keserű 1–0-s vereségek. Hiába játszottunk mezőnyfölényben, ellenfeleink nyomták a sufnit, mi meg nem tudtuk a támadósorunkat megerősíteni a kellő kombinatív játékosok hiányában, és buktuk a pontokat. A cél a harmadik hely volt a bajnokság végére, ettől három, ledolgozható pontra a negyedik pozícióban telelt a társulat, ami szerintem elfogadható volt. A vezetőség véleménye alapján közösen hibáztunk, de a lemondásomat megelőzve felállítottak a taksonyi padról. Nem megbántva senkit, röviden ennyi a történet.
– Bár a csapattól elkerült, azért követi a Taksony szereplését?
– Mérkőzésen nem voltam, de az eredményeket mindig nézem. Biztos vagyok benne, hogy a harmadik helyet megtartja a csapat, ráadásul most minőségi igazolás történt, de különben azóta is több játékossal heti kapcsolatban vagyok telefonon.
– Mi a véleménye arról, hogy a jelek szerint a Dabas-Gyón már csak elbukhatja a bajnoki címet és a Vecsés csak második?
– Nem vagyok jós, de szerintem nem fogja. A Gyón kiegyensúlyozott, jó csapat, és tisztában vannak a lehetőségükkel. A Vecsés jelenleg a második helyen áll, de szerintem nem olyan acélos, mint a tavalyi együttes. Viszont bármi megtörténhet, csak hát ott van az a hét pont hátrány.
– Sikeres volt többek között Dömsödön és Taksonyban is, hiszen mindenhol győzelmek kísérték az útját. Mire a legbüszkébb az elmúlt esztendőkben, amit önnel ért el bármelyik alakulata?
– A Dömsöd egy fizikálisan erős, kevés kapott góllal rendelkező csapat volt, amely nagyon sok kellemetlenséget okozott az éllovasoknak. Leginkább a tavaszi szezonban alkotott kiemelkedően, az ősz viszont szinte mindig gyengébbre sikeredett. Ennek ellenére az állományához képest szerintem jól teljesített. A Taksonnyal pedig a veretlen bajnoki cím mellett a Magyar Kupában a főtáblára jutás nagy élmény volt, ahol a Vác és az NB II-es Szolnok voltak az ellenfelek. Kikaptunk, de nem vallott szégyent a csapat. Remélem, ön is így gondolja, mert látta mindkettőt. És úgy gondolom, a Taksony a megyei I. osztálynak jelenleg is az egyik meghatározó csapata.
– Az igaz, hogy lett volna érdeklődés ön felé, de visszautasította a megkeresést, mondván, ebben a szezonban nem szeretne munkát vállalni egy csapatnál sem?
– Ez így igaz, viszont volt álhír is, aminek semmi alapja nem volt.
– Ha a nyáron bármelyik egyesülettől hívják, meghallgatja, mit mondanak az illetékesek vagy egyelőre pihenni akar, másként fogalmazva távol lenni a futballtól?
– Bárhonnan is keresnek, szívesen meghallgatom a lehetőségeket, és majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: