VECSÉS–TÖRÖKBÁLINT 6–3. Salem Reydan: „Az első félidőben akadozott a csapat játéka” * Vattamány Dávid: „Ebből tanulnunk kell”
Fordulatokban gazdag találkozó a Pest megyei I. osztály 19. fordulójának szombati játéknapján: a Törökbálint már 3–0-ra (!) vezetett a szünetben a bajnoki címre törő Vecsés otthonában, ám Vincze Gábor tanítványai huszáros hajrába fogtak, és nem csupán az egyenlítésre, de a magabiztos, 6–3-as győzelemre is maradt erejük, idejük. Ha nem is ez volt az évszázad meccse, de soha rosszabbat – gondolhatják a mérkőzésre kilátogató szurkolók.
Hidegzuhany? Sokkhatás? A Molnár Istvánt a 25. percben váltó, a Vasas színeiben a 2011/2012-es évadban az NB I-ben is bemutatkozó, a Vecséshez nemrégiben csatlakozó, a 25. életévében járó Salem Reydan azonban nem így fogalmazott.
„Az első félidőben akadozott a csapat játéka, sok pontatlanság, több esetben indokolatlan kapkodás jellemezte a játékunkat – kezdte értékelését Salem Reydan. – Két szerencsés góllal vezetést szereztek a vendégek, majd egy büntetővel már 3–0-s előny tudatában vonulhattak szünetre a törökbálintiak– A félidőben sikerült rendezni a sorokat, s azzal a céllal mentünk ki a második játékrészre, hogy minél előbb gólt szerezzünk, szerencsére ez Sós Márkó révén sikerült is rögtön a félidei sípszó után egy perccel. A második gólunkat az 54. percben egy gyorsan elvégzett szöglet után fejjel szereztem, amely után véleményem szerint már csak az volt a kérdés, hogy mikor vesszük át a vezetést. A cserék jól szálltak be, nagyot lendítettek a csapat játékán, kijött az előnye annak, hogy viszonylag nagyobb kerettel dolgozunk az ebben az osztályban szereplő klubokhoz képest. Óriási lélekjelenlétről tesz tanúbizonyságot, és a csapat erejét mutatja, hogy 0–3-ról 6–3-ra meg tudtuk fordítani a mérkőzést. Ez erőt, és önbizalmat kell, hogy adjon a csapatnak a Dabas-Gyón elleni rangadó előtt, amely könnyen lehet, hogy a bajnoki cím sorsáról is dönthet.”
Érthető, hogy Salem Reydan már előretekint, igaz, mást nem tehetnek a Törökbálint labdarúgói sem. Vattamány Dávidból például hős lehetett volna, hiszen az első félidőben kétszer is betalált a TTC 23 esztendős kapitánya, aztán mégis minden másként alakult.
„Tudtuk, hogy nehéz meccs vár ránk, hiszen a második helyezett, bajnokesélyes csapat otthonába látogattunk – adott helyzetjelentést Vattamány Dávid. – A mérkőzés előtti bemelegítés már igen koncentráltra sikeredett. Tudtuk, hogy ezen a találkozón főként a védekezés lesz a feladatunk és a kontratámadások, pontrúgások lesznek azok, amelyekre nekünk koncentrálnunk kell, és azokból lehet lehetőségünk. Edzőnk, Lipők András egy szűk védekezést és a szélső támadók védők mögé berúgott labdákkal való megjátszását kérte. Ez teljesen megvalósult és nagyon kevés lehetőség akadt a Vecsés előtt. Az első gólunk egy kommunikációs hibából született, ekkor még jobban belelkesedtünk, hogy van itt keresnivalónk! A második találatunkat egy oldalszabadrúgásból értük el, míg a harmadikat büntető révén. És így, 0–3-as eredménnyel vonulhattunk szünetre. A Vecsés cserékhez is folyamodott, de nem csak a pauzában, hanem már az első félidőben is. A szünetben mindent átbeszélve tudtuk, hogyha kibírjuk az első tizenöt percet, akkor minden esélyünk megvan a három pont megszerzésére. Sajnos ez nem jött össze, mivel a második játékrész első percében egy jobb oldali beadást követően gólt kaptunk. Ekkor tudtam, hogy kapitányként össze kell kapnom a csapatot, és próbáltam lelket önteni a többiekbe, hogy csináljunk mindent ugyanúgy, ahogy az első félidőben. Sajnos ez nem sikerült, és a második gól után összeesett fejben a csapat. A Vecsés a jobb oldali támadásokat erőltette, és ez be is jött neki, hiszen öt fejesgólt kaptunk arról az oldalról.”
Mindez még gombócból is sok, de nincs miért szomorkodnia a labdarúgónak, hiszen nem sokan fognak három gólt rúgni Vecsésen. Az persze más kérdés, hogy ennyi találattal illene meccset nyerni.
„Úgy érzem, hogy a csapat mindent megtett és véghezvitt, amit az edzőnk kért, ám sajnos a második félidő nem úgy alakult, ahogy mi szerettük volna – folytatta Vattamány Dávid. – Ebből tanulnunk kell, és amit az első felvonásban mutatottunk játékban és összetartásban, azt kell kitolnunk kilencven percig. Büszke vagyok minden csapattársamra, és persze az edzőnkre!”
» EGY HÉT, KÉT FORDÍTÁS. Mintha a sors üldözné Székely Jánost, a Vecsési FC kapusedzőjét, aki nem mellékesen a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában szereplő Dömsödi SE vezetőedzője is. A 18. fordulóban történt, hogy a Hernád otthonában a Dömsöd az első félidő végén már 3–0-s hátrányban volt, ám a Székely-legények a szünet után megrázták magukat, és – köszönhetően a két hazai kiállításnak is – fordítottak és 4–3-ra nyertek. És akkor képzeljék el a szakembert, aki egy héttel később a Vecsés kispadján is ugyanezt átélte, két „apró” különbséggel: egyrészt a VFC-t nem ő készíti fel, másrészt a labdarúgók ezúttal egy félidő alatt nem négy, hanem hat gólt szereztek a három kapott után.
» FUTBALL A SZÍVPROBLÉMÁK UTÁN. A 18. játéknapon még csupán 19 percet töltött a pályán a CSO-KI otthonában 0–0-ra végződő bajnokin, ám a 19. fordulóban már 56 minutumot játszott csereként a Törökbálinti TC színeiben Vejmola Tamás. A „Vejő” becenévre hallgató 38 esztendős sportember korábban szívproblémái miatt állt le egy időre a labdarúgással, ám mindez szerencsére a múlté. A Tatabányán, Budafokon, a Budatétényben és Csepelen is szép időszakot töltő Vejmola Tamás a télen a kisebbik törökbálinti együttestől, a TFC-től került a TTC-hez, és egyértelműen segítségére van a fiataloktól hemzsegő fekete-fehéreknek abban, hogy a Törökbálint mielőbb és minél tartósabban színes futballra legyen képes.
Pest megyei I. osztály, 19. forduló
VECSÉSI FC–TÖRÖKBÁLINTI TC 6–3 (0–3)
Gólszerző: NOVÁK ALEXISZ (0–1, öngól) a 7., VATTAMÁNY DÁVID (0–2) a 22., VATTAMÁNY DÁVID (0–3, 11-esből) a 37., SÓS MÁRKÓ (1–3) a 46., SALEM REYDAN (2–3) az 54., SÓS MÁRKÓ (3–3) a 63., KOLLÁR DÁNIEL (4–3) a 76., BUKOVEC JASMIN (5–3) a 82., BALÁZS GERGELY (6–3) a 85. percben