Jól sikerült előadás matiné-időpontban: a Pest megyei I. osztály, 17. fordulójában a tavaszt remekül kezdő listavezető Dabas-Gyón a Tököl VSK-t fogadta. A találkozó hatalmas küzdelmet hozott, amelyet a Dabas-Gyón hátrányból fordított meg, hiszen Riedl József találatára Szluka János és Poncok Csaba válaszolt (2–1).
Nem volt idő meglepődni, hiszen teltek a percek, jöttek az akciók. Másképp fogalmazva: a Dabas-Gyón labdarúgóinak fel kellett ébredniük, ha nyerni akartak. Ha nem akartak elsüllyedni – a Csónak utcában, Dunaharasztiban. Mindezt megerősítette Nagy Adrián, az együttes 32 éves, korábbi élvonalbeli labdarúgója, aki szép éveket töltött Cegléden, de futballozott Kecskeméten és Pécsett is: „Némiképp szokatlan időpontban játszottuk a Tököl elleni találkozót, így álmosan kezdtünk, míg az ellenfél bátor játékot felvállalva kezdte a meccset – kezdte értékelését a Dabas-Gyón egyik legjobbja. – Kiharcolt egy büntetőt, amelyet nem tudott értékesíteni, de előttünk is adódott pár lehetőség, ám nem sikerült betalálni. A félidő végén váratlanul, egy megpattanó szabadrúgásból vezetést szerzett az ellenfél. A második játékrészre sikerült rendbe tenni a dolgokat, és gyorsan kiegyenlítettünk egy szép támadás végén. Folyamatosan nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, és a hajrában nagy mezőnyfölényben játszva megszereztük a győzelmet. A csapat bizonyította, hogy hátrányból is képes megfordítani a meccset. Értékes három pontot szereztünk.”
Herczog Gyula már jól van. Bár sokáig nem lehetett tudni, mennyire súlyos a Dabas-Gyón ellen összeszedett sérülése, jelen állás szerint nagyon is elképzelhető, hogy a hétvégén már ismét a pályán lehet a Tököl VSK kőkemény labdarúgója, aki ekképp látta az összecsapást: „Nem számítottak rá a dabasiak, hogy rájuk fogunk menni, meg is lepődtek elég szépen. Az első félidőben mi uraltuk a játékot, több helyzetünk is volt, mint nekik és körülbelül a játékrész közepe tájékán kaptunk is egy tizenegyest, amit sajnos Riedl József barátom a kapufára rúgott. De nem álltunk meg, csináltuk tovább és a negyvennegyedik percben kaptunk egy szabadrúgást, olyan 20 méterről a kapuval szemben, amit szintén Józsi végzett el, és be is ment, megpattant egy dabasi combján, irányt változtatott a labda, és nem ért vissza a kapus, így lett 0–1.”
Csakhogy jött a szünet. A negyedórányi pauza, amikor erőt lehetett gyűjteni itt is, ott is. „A második félidőben nyomtak a dabasiak, de igazán nagy helyzetet kialakítani nem nagyon tudtak, ám sajnos egy szélről beívelt labdát átvett a csatár, és szépen ellőtte a hosszút a kapusunk mellett, így lett 1–1 – folytatta Herczog Gyula. – Ezt követően a mezőnyben folyt a játék leginkább, itt is, ott is kisebb helyzetek voltak, ám ami érdemleges, Boznánszky Gábor csapattársam egy az egyben vitte rá a labdát a kapusra, de a cerberus hárítani tudott. A második kapott gólt viszont nem láttam, mert a hetvenedik perc tájékán lerúgott az egyik belső védő, a térdemet találta el, és nem tudtam lábra állni, így lecseréltek. Összességében nekünk állt a zászló, főleg a kihagyott tizenegyes miatt, úgyhogy nem érdemeltünk volna vereséget, alsó hangon is döntetlen, de hát sajnos így alakult.”
A bajnokság persze nem egy meccsből áll, és ezzel tisztában van a Csepelen, a Budapesti Erőműben, Érden és Százhalombattán is megforduló 29 esztendős labdarúgó is. „Nagyon fiatal a csapatunk, de ez hosszú távra igen jókat sejtet, hiszen éppen ebből adódóan gyorsak vagyunk és végig bírunk futni akár kilencvenöt percet is – sorolta a pozitívumokat Herczog Gyula. – Nagyon jó alapozást kaptunk a télen a két mestertől, Hollik Andrástól és Futó Tamástól, úgyhogy egy szónak is száz a vége, jó pár csapatot meg fogunk lepni ezzel a játékkal és mentalitással, amivel nem igazán tudnak mit tenni az ellenfelek. Éppen ezért is remélem, vagyis állíthatom, az első öt hely bármelyikén végezhetünk, és végezni is fogunk, mert mindent megteszünk ennek érdekében.”
A 18. fordulóban a Dabas-Gyón a Nagykátát fogadja március 12-én, szombaton, 14.30-kor, míg a Tököl egy nappal később, ugyancsak délután fél háromkor a Biatorbágy vendégeként lép pályára. A fentebb citált, kibrusztolt hazai sikert hozó találkozó amiatt is emlékezetes marad, mert korábbi szigetszentmiklósi labdarúgók, egykori csapattársak találkozhattak egymással, immár ellenfélként. A hazaiaknál Csepregi Richárd, Lannert Bence és Kozma István, míg a vendégek közül Frank Tamás, Riedl József és Szécsi Attila is megfordult hosszabb-rövidebb ideig az SZTK-ban.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: