– A csapat hétfőn elkezdte a felkészülést. Milyenek voltak az első edzések?
– Közös reggelivel indult a program, majd a szakmai stáb Goran Kopunovic vezetésével beszélgetett kicsit a játékosokkal – mondta Bíró Gábor. – Ahogy ilyenkor szokás, súlyméréssel folytatódott az első nap, és a zord hóesésben futás, valamint erősítő gyakorlatok következtek. Kedden már labdás edzés is volt. A héten három alkalommal van napi két tréning, illetve szintén három alkalommal napi egy.
– Mindenki részt vett az edzéseken? Van esetleg beteg, sérült, illetve távozó, érkező?
– Sérültünk és betegünk szerencsére nincs. Öt játékos távozik a klubtól: Bozsó Antal, Hanzl Máté, Banai Balázs és Szekszárdi Tamás más csapatnál fogja elkezdeni a felkészülést, és Bene Zsombor döntött még úgy, hogy eligazol a téli időszakban. A lehetséges érkezők kapcsán folyamatos egyeztetések vannak, remélhetőleg ők minél előbb bekapcsolódnak a munkába, csak azt követően szeretnék konkrét neveket mondani. A Vasas Kubala Akadémiától egy fiatal ’98-as tehetség, Kovács Dávid csapatunkkal kezdte meg a felkészülést, támadó felfogásban játszik, agilis, bizonyítani akar, és szeretné beverekedni magát a végleges keretbe. Végigjárta a korosztályos válogatottakat, most is számítanak rá. Az U18-as magyar válogatottban gólt szerzett többek között Japán, Ukrajna, Szerbia és Montenegró ellen is. Olyan jellegű komoly játékosmozgás most nem lesz, mint amilyen nyáron volt. Megbízható, gólerős, kész játékosokra van szükség, nincs idő próbálgatásra.
– Ha már Kovács Dávid szóba került – mi a vélemény a fiatalokról, beváltak?
– Véleményem szerint igen. Tehetséges játékosok, igyekeztek kihozni magukból a maximumot. Nyilván más egy utánpótlás bajnoki, mint egy felnőtt, fel kellett venni a ritmust, de remek felkészítést kaptak a nyáron. Az mindenképpen büszkeséggel tölti el a klubot, hogy Rusvai László több alkalommal meghívót kapott a magyar Perspektív válogatottba, ami előszobája a korosztályos nemzeti együttesnek. A Siófoki Bányásztól került fel a „nagyokhoz”, így követendő példa lehet minden fiatal számára, aki Siófokon képzeli el a jövőt.
– Hogy néz ki a felkészülési program?
– Igyekeztünk minél erősebb ellenfelekkel lekötni mérkőzéseket. A Paks II. ellen kezdünk január 13-án, majd ellátogatunk a Puskás Akadémiához, a Budapest Honvédhoz, a Vasashoz és a Videotonhoz. Egy hazai mérkőzés szerepel a tervek között az RKSK ellen. Február 4-én elutazunk Törökországba, ahol az edzőtábor során külföldi csapatokkal fogunk játszani. Egy grúz és egy német ellenfél szinte biztosnak mondható. Mire hazajövünk, már a kertek alatt lesz a bajnoki rajt.
– Milyen a hangulat a klubnál?
– A hangulat jó, az edzések kemények, sokat dolgozik a csapat. Goran Kopunovic személyében egy remek szakembert ismertem meg. Maximalista, tudatosan építi fel a munkát, precíz, igyekszik mindent megtenni a csapat érdekében. Csak pozitívumokat tudok róla mondani, Szlezák Zoltánnal és Szűcs Lászlóval nagyon jó szakmai stábot alkotnak. Az külön öröm, hogy Brakszatórisz Gábor mellé visszatért Borza Attila, és együtt végzik a masszőri tennivalókat. Az öltözőben ősszel kialakult egy olyan jó hangulat, amire csak építeni lehet tavasszal. Egységes a csapat, és megmutatta, hogy bravúrra is képes. Most is ezt érzem reggelente az arcokon, amikor a játékosok besétálnak a székházba.
– Mi a célkitűzés a tavaszra?
– Nagyon szoros a mezőny: két győzelemmel odaérhetsz a dobogó közelébe, egy vereség esetén meg már komoly bajba kerülsz, és ott találod magad az alsó vonal környékén. Tavaly 31 pont kevés volt a bennmaradáshoz, de ezt idén túl fogjuk szárnyalni. A cél természetesen az, hogy stabil lábakon álljunk a tavasz során, javítsunk a pillanatnyi helyezésünkön, és minél közelebb végezzünk az élmezőnyhöz.
– Reális a mostani 12. hely?
– Nem szabad telhetetlennek lenni, de azt gondolom, lehetne jobb is. A szerencse forgandó. Voltak olyan mérkőzések, amelyekben több volt, de Fortuna elpártolt tőlünk, vagy valamiért nem jött ki az a plusz, aminek kellett volna. Van ellenpélda is, lásd a mezőkövesdi bravúrgyőzelem, vagy a nyitófordulóban a Dunaújváros elleni 4–2. Ha összességében nézzük az elmúlt év minden történését, lehetne ettől rosszabb is. Egyszer talán készül egy évkönyv a siófoki labdarúgás történetéről, túlzás nélkül 2015 lehetne a dráma és az újjászületés éve. A gyirmóti 90 percet senkinek nem kívánom: az utolsó pillanatokban Ambrusics Róbert büntetőt védett, mindeközben a másik két pályán kedvezőtlen gól született. Úgy tűnt, hiába lett meg a licenc, az eredmények alapján kiestünk, de felkért bennünket az MLSZ, a nevezésünket elfogadták és a kizárások miatt végül így bennmaradtunk. A nyári felkészülés csúszott, mire minden lezajlott, a többi klub már lényegesen előrébb járt hozzánk képest, és egy hónapos lemaradást kellett behozni. Kovács Zoltán – aki azóta a Videotonnál tevékenykedik – remek munkát végzett a játékospiacon, az ő nevét ki kell emelni. A szakmai stáb a rövid idő ellenére is összekovácsolta a brigádot, ami ugyancsak bravúros munka volt. Szóval nézőpont kérdése, hogy reális-e.
– Több alkalommal tapasztalható volt, hogy amikor van egy jótékonysági felhívás, a klub aktivizálja magát és összefog.
– A segítő szándék megvan mindenkiben, összetartó a csapat. A kis Hauszgénusz Kiara története különösen megérintett minket, segíteni szeretnénk neki és a családjának a gyógyulás érdekében. A Gyirmót elleni mérkőzésen sikeres gyűjtést szerveztünk, a vendégcsapat is hozzájárult az adományhoz. A meccs szünetében rendezett 11-es rúgó verseny győztese felajánlotta a megnyert dedikált labdát, a nemes gesztus után licitálni lehetett rá, így újabb összeget sikerült összegyűjtenünk, de a kezdeményezést szeretnénk folytatni. Aki szívesen segítene a kis Kiarának, a klubon keresztül továbbra is megteheti.
– Egy évvel ezelőtt lett ügyvezető, mellette technikai vezető is volt és jelenleg is az, ezalatt nagyon sok mindent kellett átélnie az irodákban és a kispadokon. Menny és pokol, öröm és bánat. Milyen érzés visszagondolni erre?
– Nagyon nehéz időszak volt, számtalan problémával kellett megbirkózni. Nagyon sok volt a stressz, az idegeskedés, a bizonytalanság, de mindenki igyekezett helytállni, és legjobb tudása szerint végezni a dolgát. Sok akadály volt, hellyel-közzel sikerült orvosolni őket. Úgy gondolom, mindentől függetlenül elindultunk jó irányba. Nyitottunk a szurkolók felé, lett ankét, ma már lehet vásárolni mezt, tavasztól egyéb ruházati cikkekre is lesz mód. Sokkal közvetlenebb lett a kapcsolat az ultráinkkal, akiknek külön köszönet jár, hogy ott voltak mellettünk és kitartottak jóban-rosszban. A pénztelenség természetesen nagyban befolyásolta az eseményeket, és rányomta bélyegét a befektetett munkára és a végeredményre. A nyár a nagy változások jegyében telt. Szeretnék ezúton köszönetet mondani György Tamás tulajdonos úrnak a klub és talán a szurkolók nevében is, hogy energiát és anyagiakat nem kímélve zavartalan működést és rendezett viszonyokat biztosított. Felépült egy jó struktúra. A tulajdonosváltás ellenére maradhattam ügyvezető, és Herczeg Csaba személyében a tulajdonosi részről bővült a menedzsment, kettős ügyvezetés lett. Csaba profi a pénzügyi, munkáltatói és pályázati vonalon is. Központi rendszeren keresztül megy sok minden, sokkal átláthatóbb, gördülékenyebb a munka. Az adminisztrátorunk neve nem sűrűn hangzik el, de azt gondolom, Mirákovics Olga is megérdemli a figyelmet, aki nagyon sokat tesz azért, hogy a csapatnál minden rendben legyen. Szerencsére sok pozitív visszajelzést kap a klub, hogy jó úton haladunk, ami kitartást ad a további munkához. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a BFC Siófokról minél pozitívabb kép legyen a köztudatban, és azon leszünk, hogy minden téren fejlődjünk.