Pedig minden jól kezdődött. 2–2-es döntetlen Isaszegen, majd 2–1-es győzelem hazai pályán a Perbál ellen. A hátralévő tizenhárom őszi fordulóban azonban mindössze négy pontot gyűjtött a fenti négyhez a Pest megyei II. osztály, Közép-csoportjában szereplő Kistarcsai VSC, így a csapat csupán a három egységgel sereghajtó Szigetgyöngyét előzi meg a tabellán.
Alig néhány nappal ezelőtt részese volt az „Eszel-iszol”-nak Szőke Róbert, a Kistarcsai VSC 34 esztendős hátvédje, ám dínomdánomra vagy vastag jókedvre alapvetően nincs oka a „Csirke” becenévre hallgató labdarúgónak.
– Van ennél lejjebb?
– Nem hinném, ennél nincs lejjebb, úgyhogy szégyelljük magunkat – mondta Szőke Róbert. – Nem erre számítottunk, de sajnos így alakult, reméljük, a tavasz jobb lesz. Télen egy kis erősítés, kemény alapozás, és én bízom abban, hogy mindez meghozza a gyümölcsét. Megpróbálunk javítani.
– Átélt ennyire válságos szituációt korábban Rákosszentmihályon vagy Maglódon?
– Ne feledje, hogy az az NB III volt, márpedig ott úgymond azt sokkal jobban benyeli az ember, mint itt, a „megye-kettőben”. Voltam ilyen helyzetben, de minden alkalommal sikerült megúszni a dolgot. Nem tudom, ezúttal sikerül-e, meglátjuk, mi mindenesetre azon leszünk, hogy szebb tavaszunk legyen.
– Ott, az alvégen van a csapat helye?
– Nem, mert a játékosállományunk ennél mindenféleképpen többre hivatott. Sokat beszélgettünk erről a csapattal, de senki nem tudja az okát, miért alakult így az ősz. Reméljük, rájövünk, mi a baj és akkor tudunk javítani.
– Azért az is durva, hogy a négygólos Burillák Mihály mögött házi társ-gólkirály lehet két találattal.
– És úgy, hogy védőként futballozom… Másfél éve vagyok itt, tavaly is ez volt, akkor harmadik lettem a házi góllövőlistán hét góllal. Örülök is ennek, meg nem is, hiszen nem baj, hogy betalálok, de jobb lenne, legfőképp a csapatnak, ha nem én rúgnám a gólokat, hanem mások.
– Tulajdonképpen itt sem kellene lennie. Vagy tévedek?
– Köszönöm, ha így gondolja. Amikor Maglódról eljöttem, az NB III-ban maradhattam volna, ugyanis nem volt probléma, akarták, hogy maradjak, minden rendben volt, szerettem is ott lenni, de Kistarcsán nevelkedtem, és már nem akartam annyit a fociba belefeccölni, mint eddig az egész életem folyamán. Sokat, nagyon sokat tettem bele, és igen, megcsömörlöttem. Itt lakom, sok a batárom, rengetegen ismernek, kézenfekvő volt, hogy ideigazoljak, ezért választottam a Kistarcsát. Ha a futballt és annak erejét veszem alapul, nagyon megbántam, inkább maradtam volna Maglódon, de az időt tekintve, amiből így több van, sokkal jobb, így nem bánom, hogy így döntöttem.
– Ha egy klubvezető felhívná, és azt mondaná, „Szőke kapitány, önre van szükségünk az NB III-ban”, mit felelne?
– Attól függ, melyik csapattól keresnének. Ha itt a környéken valaki, akkor persze, megfontolnám, de már nem annyira vágyok oda. Már nem utazgatnék, már nem kocsikázgatnék ide-oda, így például nem mennék el Mátészalkára focizni, ahhoz már nincs kedvem.
– Egyébként hívják, keresik?
– A környékről vannak érdeklődők. A RAFC és az Ikarus a „blasz-egyben” szerepel, végül is egy osztállyal feljebb, mint a Kistarcsa, de itt teljesen jó nekem.
– Másként vetem fel: pályafutása során hol érezte a legjobban magát?
– Hogy hol…?
– Ennyire nehéz kérdés?
– Nagyon, de külön kell választani a kettőt. Ha a futballt nézzük, a pályán nyújtott produkciót, a csapatteljesítményt, a tudást, a Maglód volt magasan a legjobb csapat, amelyikben futballoztam. Kétszer lehettünk ezüstérmesek az NB III-ban, de ha nem ezt nézem, akkor a RAFC-ban.
– Nem vágyik vissza a főváros XVI. kerületébe, konkrétan a Pirosrózsa utcába?
– Nagyon szerettem ott lenni, imádtam a klubot, de már sokan abbahagyták azok közül, akikkel együtt futballoztam. Ez már nem az a csapat, amelyiket megszerettem, bár nem tudom, milyenek a körülmények, mert nem járok ki, így azt sem tudom, most hogy érezném magam.
– Azért követi a csapat szereplését?
– Hébe-hóba. Ha most megkérdezné, hányadik helyen áll a RAFC, nem tudnék rá válaszolni. A Maglóddal kapcsolatban jobban tisztában vagyok, tudom, mi a helyzet náluk.
– Ha egyet kívánhatna, mi lenne az, már ami a jövő évet illeti?
– Eredményesebb és sikerekben gazdag félévet. Ennyi a történet. Az ember hétről hétre focizik, legyen sikerélménye, mert akkor szívesebben is jár edzésre, jobb a hangulat is, szóval azt kívánom, hogy sikeresebbek legyünk, mert ránk fér.
– Cseles, mert csupán félévről beszélt. De mit kíván a második félévre?
– A futballt vagy az élet bármelyik területét tekintve?
– Önre bízom.
– Hogy mi lesz a nyártól, nem tudom megmondani. Az élet egyéb területét tekintve pedig vége lett egy hosszú kapcsolatomnak, szeretnék egy komoly barátnőt magamnak.
– Lányok, asszonyok, figyelem, társkereső rovatunkat olvasták!
– És ha minden úgy alakul, akkor a gyerek is jöhet, csak az ember úgy érezze, hogy van értelme.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: