„Kis túlzással, amit otthon találok, összeszedem. Szépen felaggatom a kapufára a különböző tárgyakat, és aki eltalálja labdával, az övé. Elárulom, még cigaretta is lesz közöttük.”
A jó hangulat tehát garantált lesz, ahogy a disznóvágás sem marad el technikai okok miatt. Schrenck Rajmund, a társulat edzője mondta mindezt. A sokra hivatott, nyilatkozataiban rendkívül eredeti, sokra hivatott tréner, akinek a tavasz során két feladattal kell megbirkóznia. A fiatal szakember ugyanis elvállalta a Szigetszentmiklósi TK U19-es csapatának irányítását, amely a II. osztály, Közép-Nyugat csoportjának tagja és a 15 együttest számláló mezőny 13. helyezettje. Mindez azt is jelenti, hogy olykor itt is kell lennie, meg ott is. Voltaképpen kapóra jön, hogy a Sóskút egyik legrutinosabb labdarúgója, a korábban Érden és Tárnokon is kiváló produkciót nyújtó Ruzsinkó Zsolt visszavonul. A 38 esztendős sportember ugyanis immár a kispadon veheti ki a részét a Sóskút jövőbeni sikereiből, de a tavasz még olyannyira távolinak tűnik, mint a letett labda a különböző tárgyakkal felszerelt kapufától.
BEST OF SCHRENCK RAJMUND
Az alábbiakban az edző szezonbeli nyilatkozataiból csemegéztünk. (A nyilatkozatok forrása: Sportszelet)
„Azért nem aggódom, mert ilyen rosszul még egyszer nem fogunk játszani. Soha nem örültem még így 2–0-s vereségnek, mint most, mert akár nyolcat is kaphattunk volna.”
Az 1. fordulóban, Gyálon elszenvedett 2–0-s vereség után
„Kicsit máshogy készültünk fel erre a meccsre. Az a baj, hogy a rangadókra mindig feszülten érkezünk, épp ezért pénteken egy italozással egybekötött közös bulival próbáltunk felkészülni a vasárnapi találkozóra. Ez be is jött, mert bár az első tíz percben kapkodtunk, idegesen futballoztunk, de az első játékrészben jobbak voltunk. Számomra érthetetlen volt a második félidei visszaállásunk.”
A 3. fordulóban, Tárnokon aratott 2–1-es győzelmet követően
„Egy nálunk sokkal jobb csapat érkezett hozzánk. Remélem, jól érezték magukat Sóskúton, hiszen búcsú volt és már csak a körhintára kellett volna befizetnünk őket.”
Az 5. fordulóban, hazai pályán az Alsónémeditől elszenvedett 4–0-s vereség után
„Amikor vége volt a meccsnek, az öltözőben gratuláltam a játékosoknak. A döntetlenszagú mérkőzésen egy picivel jobb volt a Dabas II., ám két olyan buta hibát elkövettünk, amit a »megye-háromban« sem lenne szabad. Ennek ellenére rengeteget futottak, ütköztek a futballistáim, a vendégeknek lehetőségük volt, de helyzetük nem nagyon, igaz, nekünk sem. Kifogást lehetne keresni, hogy közülünk szinte mindenki éjszakázott, de nem tehetem, mert én is közöttük voltam…”
A 10. fordulóban, hazai pályán a Dabas II.-től elszenvedett 2–1-es vereség után
„Nagyjából nyolc meccset számoltam össze, amikor rögtön az első tíz percben gólt kaptunk. Nem tudom, mi ennek az oka. Biztos hülyének néztek, de megmondtam a csapatnak is, hogy nem megyek ki az első 20 percre, így benn voltam az öltözőben és fülhallgatóval zenét hallgattam. Mit ad Isten, megyek ki, megkérdezem az első velem szembejövő embertől, mennyi az eredmény? 2–0 oda, óriási! Ennek meg kell találni az okát, bízom benne, nemcsak engem, hanem a többieket is idegesíti. Az a baj, hogy esélyt sem adunk magunknak, hogy nyerjünk. Volt olyan játékosom, aki 18 évesen azt mondta, hogy az edzés más, mint a mérkőzés. Erre azt feleltem, az lehet, mert a tréningért, ha ott kihajtod magad, itt meg kevésbé, azért nem kapsz pontot. Gratulálok a dunavarsányiaknak és elnézést kérek a kisebb hisztiért!”
A 11. fordulóban, Dunavarsányban elszenvedett 3–1-es vereség után