VAN BENNE VALAMI. Akivel gólokra vadászunk: Schmidt Zsolt (Pécsi MFC)

Nem mindenki születik csatárnak. Aki viszont mégis, van benne valami. Valami, ami ösztönös és nem tanítható, avagy fókuszban a gólvadászok. Rovatunkban fiatal és rutinos támadókat hozunk a Foci a köbön olvasói közelébe, akik mesélnek életük legszebb góljáról és megválaszolják azt is, melyik kapus vagy éppen védő ellen nem szeretnek pályára lépni. Akivel ezúttal gólokra vadászunk: Schmidt Zsolt, a Baranya megyei I. osztályban szereplő Pécsi MFC labdarúgója.

Kedvenc idézetem: „Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha.” Egy edzőmtől hallottam ezt a mondatot…
Babonám: Nem vagyok babonás, úgyhogy nincs megszokott rituálém, ami elmaradhatatlan.
Legtöbb találatom egy szezon során: Még utánpótláskorban, az ifiben a Kozármisleny FC színeiben 30 találatot szereztem. Felnőtt szinten pedig az NB III-ban 11 gólt értem el egy szezonban.
Legérdekesebb körülmények között született gólom: Még a BKV Előre játékosaként Veszprémben játszottunk, és olyan gólt szereztem, amin még magam is meglepődtem. Egyedül vittem a kapusra a labdát, átemeltem a kapust, aki kicsit beleért és a kapufáról újból elém került a labda, amit fejjel juttattam a hálóba. Nagyon ritka, hogy fejjel szerezzek gólt, ezért is volt különleges, meg hát az én gólommal nyertünk 1–0-ra.
Az előző évadban vagy a karrierem során szerzett legszebb gólom: Nehéz legszebbet választani, mert minden gól különleges a szerzője számára. Én mégis azt mondom, a legszebb góloknak azokat választanám, amik meccseket döntöttek el, úgynevezett győztes gólok voltak.
Akitől a legutóbbi bajnokságban a legtöbb gólpasszt kaptam: A BKV Előre játékosaként fél szezon alatt hat találatig jutottam, ebből négyszer Varga Tamás hozott kihagyhatatlan helyzetbe. Aki nem mellesleg magyar bajnok volt a Győri ETO-val a legmagasabb osztályban.
Legkülönlegesebb gólörömöm: Nem is olyan rég volt egy „hasoncsúszós” gólörömöm. A pálya felázott talaja és a felhőtlen örömöm hozta ki ezt belőlem. Egy szabadrúgás után született a találat, ami a mérkőzés megnyerését eredményezte.
Kapus, aki sokszor kifogott rajtam: Egykori csapattársamat említeném. Bozsó Antal, aki jelenleg az NB II-ben szereplő Siófok kapuját védi. Ő valahogy számtalanszor kifogott rajtam. Nagyon nehéz volt túljárni az eszén. Remélem lesz alkalmam ellene játszani. Tizenegyest mindenképpen szeretnék gólra váltani vele szemben, az tényleg különleges lenne.
Hátvéd, aki ellen nem szerettem játszani: Egy hátvédet sem tudnék kiemelni, aki ellen nagyon rossz volt játszani. Inkább összességében azok ellen nem szeretek játszani, akik a rugdosódást és az alattomosságot előtérbe helyezik a tanári szerelésekkel és megoldásokkal szemben.
Akitől pályafutásom során a legtöbbet tanultam: Három játékost említenék, akitől nagyon sokat tanultam. Morvai Ferenc, Mészáros István, Sólyom Csaba. Mindannyian megfordultak magasabb osztályokban. Már elmúltak 35 évesek, de példaértékű a profi hozzáállásuk, a győzni akarásuk és az a fajta mentalitásuk, ahogy a fiatal játékosokhoz állnak. Igazi példaképek lehetnek bárki számára.
Példaképem a csatárok közül: A brazil Ronaldót említeném. Hihetetlen gólokat szerzett szólók után, jobbal, ballal, közelről, távolról. Na meg persze számos nagy meccset az ő góljai döntöttek el. Sosem feledve például a 2002-es vb-döntőben szerzett találatait.
Célom a 2015/2016-os szezonban: A PMFC csapatával bajnoki címet ünnepelni. Ez jelenleg mindennél fontosabb.