– Kívülről nézve így van, de ugyanezt elmondhatom a Mosonmagyaróvár elleni meccsről is, amelyen rengeteg helyzetünk volt, jól is játszottunk, de nem voltunk eredményesek – mondta Honti Attila, az Érdi VSE középső védője. – Erről a meccsről pedig csupán annyit, hogy szerencsére sikerült értékesíteni a lehetőségeket, és ez győzelemhez vezetett.
– Óbudán játszottak a szezon során a legjobban?
– Inkább azt mondanám, most voltunk a legeredményesebbek.
– Még a végén úgy folytatja, hogy reális cél lehet a bajnoki cím.
– Erről azért nehéz beszélni, mert még csupán négy meccs ment el, de bízom a fiúkban, és remélem, minél jobb eredményt sikerül elérni, mert szerencsére elmondhatom, hogy nagyon jó körülmények között tudunk dolgozni, nagyon jó kerettel, és lehet látni a csapattagokon, hogy a mentalitásunk is megfelelő ahhoz, hogy komoly eredményeket érhessünk el. Meglátjuk, mi lesz ebből.
– Könnyen ment a beilleszkedés?
– Abszolút! Olyan jó társaságba csöppentem, hogy meg is lepődtem.
– Nocsak?
– Úgy voltam vele, ilyen csak a mesében van: idejöttem és úgy kezeltek, mintha itt játszottam volna hosszú ideje.
– Sok ismerőssel találkozott?
– Ez érdekes, de nem. Egyetlen embert ismertem korábbról, Palásthy Norbit, még Vácról. Az egyik nagyon jó barátommal, Kelemen Patrikkal érkeztünk egyszerre, vele szintén Vácon voltunk három éven keresztül csapattársak, és szerencsére, ahogy annak idején a Duna-partiaknál, ez Érden is megmutatkozik az eredményekben.
– Ahogy a nyárig a Rákosmente KSK-ban, úgy itt is az a lehető legfőbb feladata, hogy kapott találat nélkül zárjon a hátsó alakzat, ám ezúttal még lehetősége is volt a gólszerzésre.
– Sajnos kihagytam azt a nagy helyzetet, ami elég fájó, mert örültem volna, ha sikerül betalálnom ezen a mérkőzésen. Szerencsére most a kapott gól nem jelentette azt, hogy veszítünk, de egy kiélezett mérkőzésen sokba kerülhet az ilyen hiba. A célom pedig az, hogy minél többet és persze minél jobban játsszak, és lehetőség szerint majd feljebb tudjak lépni.