Volt, aki 20 perc után majdnem otthagyta az egészet. Persze mindez a hernádi fiúkat nem érdekelte. Mentek, zakatoltak előre és hátra, ahogy a taktika megkívánta. Az erőfeszítést végül siker koronázta: a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjának 2. fordulójában a Hernád 3–0-ra verte az Alsónémedit, köszönhetően a 22 éves Laczkó Attila mesterhármasának.
A játéknap meglepetése. Kevesen hitték volna, hogy az előző évad ezüstérmese elhasal a majdnem kieső otthonában, márpedig múlt vasárnap délután ez történt.
– A 89. percben taktikai okból jött le? Azért, hogy megtapsolják, megünnepeljék a sikerre éhes, jó futballra szomjazó szurkolók?
– Ezt a mester tudja – felelte Laczkó Attila, a Hernád labdarúgója, aki a 39. és a 89. perc között három gólt szerzett.
– Élete mérkőzését játszotta?
– Nem mondanám, mert ehhez a győzelemhez az egész csapat kellett. Fontos és jó meccs volt, de a többiek nélkül nem tudtam volna három gólt szerezni. Jó, az igaz, hogy kellettek hozzá az egyéni megmozdulások is. Egyébként a felnőtt pályafutásom első mesterhármasát jegyeztem.
– Gratulálok hozzá, de gondolom, az utánpótlásban volt már erre példa nem egyszer és nem kétszer.
– Előfordult az is, hogy egy meccsen hetet szereztem.
– Hűha, akkor készülhetnek önből, tanulmányozhatják a játékát a riválisok, mert a végén a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában is lesz néhány hét múlva hasonló produkciója?
– Úgy legyen, ez a terv, de ha nyerünk egy góllal, nekem az is elég.
– Reális eredmény a 3–0?
– Jó csapat az Alsónémedi, de mi talán jobban akartuk a sikert. Nagyképűen jöttek ide, és nem úgy alakult a dolog, ahogy azt ők szerették volna.
– A nagy mellény érződött is egy-egy megmozdulásnál?
– Igen, meg aztán azt gondolták, jobbak, de ez nem jött össze, hála Istennek.
– Mindenesetre alaposan kivette a részét a sikerből.
– Az első gólom előtt kellett egy védelmi botlás a beadásnál, ugyanis elcsúszott a védő és az ötös sarkáról le sem esett a labda, úgy rúgtam át a hosszúba, félfordulatból. A második pedig labdakihozatal után született. Jött egy felívelés, majd kiíveltem a szélre, aztán érkeztem a hosszúra és utána magasan, ahogyan jött a labda, belőttem.
– Aztán jött a 11-es. Nem lepne meg, ha azt mondaná, a büntetőt érő szituációban önnel szemben szabálytalankodtak.
– Nem én voltam a sértett, de a kialakult helyzet előtt én passzoltam a labdát.
– Akkor tulajdonképpen saját magának adott gólpasszt?
– Akár ezt is mondhatjuk.
– Mitől jó a mostani Hernád? Mert bár az 1. fordulóban vereséget szenvedtek az újonc Bugyi ASE otthonában, de az edzőjük, Lovas Zsolt szerint jól futballoztak és megannyi helyzetet kialakítottak, csak éppen nem értékesítették azokat.
– Valóban, a majd’ két héttel ezelőtti meccsen a helyzetkihasználásunk nem volt jó, mert itt is, ott is voltak lehetőségek, de nekünk nem volt szerencsénk. Most pedig, az Alsónémedi ellen bejött, ami bejöhetett. Igaz, volt még egy-két olyan szituáció, amit nem váltottam gólra, de ha mindent berúgna mindenki, akkor 50–50 lenne egy mérkőzés végeredménye.
– Mire lehet képes a hernádi társulat?
– Az első öt hely valamelyike a cél, reméljük, minél jobb eredményt érünk el.
– A bajnokság színvonalával kapcsolatban mi a véleménye?
– Játszottam a Heves megyei II. osztályban, ahol bajnokságot nyertem, de ez talán erősebb, mint az ottani pontvadászat.
– És mindez miben nyilvánul meg?
– Pest megye közel van a fővároshoz, és ez sokat számít, mivel így sokkal több a képzett labdarúgó. Nem mintha Hevesben nem lennének, de itt azért nagyobb a merítési lehetőség.
– A mentalitásban is érzékeli mindezt?
– Nem feltétlenül. Heves megye zárt közösség, itt pedig sokkal több a kiugrási lehetőség, hiszen jönnek edzők, megfigyelők a meccsekre.
– 22 évesen ön is kiugrási lehetőségnek tekinti a jelenlegi megméretést?
– Mindenféleképpen.
– Az nem rossz tulajdonság, ha valaki feljebb, jobb körülmények közé vágyik.
– Ha a Jóisten és a lehetőség úgy adja, jó volna minél magasabb osztályban játszani. Tudom, ehhez nagyobb szerencse kell, mint néhány évvel ezelőtt, de mindent megteszek azért, hogy minél magasabb nívón futballozzak.
– Legalább az NB-s szint lebeg lelki szemei előtt?
– Fogalmazhatunk így is, de sok minden közrejátszhat abban, mi hogyan alakul.
– Budapesten vagy a környéken maradna? Csak azért kérdezem, mert játszott Gyöngyösön is, ahol sokáig stabilan az NB III-ban szerepelt a GYAK.
– Egy fenékkel csak egy lovat lehet megülni, márpedig a futball mellett dolgozom is, mindenesetre semmi sem kizárt. Nagyon sok barátom van, akikkel együtt nőttünk fel, ott futballoztam hat évig, és azt soha nem tudhatja az ember, mit hoz a holnap.
– Ugorja át a lécet! Merthogy magasan van a mesterhármasával.
– Szeretem a spontán dolgokat a pályán belül is, de a csapat érdeke a legfontosabb. Igen, szereztem három gólt, de lehet, a hétvégén más fog ugyanennyit rúgni, ám ugyanúgy fogok neki örülni, mintha én rukkoltam volna ki ezzel a produkcióval. Inkább rúgjak három gólt három hét alatt és mindegyik alkalommal nyerjünk 1–0-ra. Egyben biztosak lehetnek a szurkolóink: mindent megteszünk a Hernádért, igyekszünk erőn felül teljesíteni.
A TÁMADÓ SZÍNE ÉS VISSZÁJA. Minden csatárnak van erőssége és gyengéje. Laczkó Attila, a Hernád támadója a fenti felvetésre ekképpen reagált.
„Mindig lehet fejlődni, soha nem szabad megelégedni saját magunkkal. Minden pillanatban dolgozni kell a sikerért, legyen szó az élet bármely’ területéről. A fejjátékomon javítanék, ám ami pozitívum, a szemem mindig a pályán van, és szeretem kiszolgálni a társaimat.”
A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 39. lapszámában. Azóta a Hernád 5–0-s vereséget szenvedett a Dömsöd otthonában, mi több, Laczkó Attilának igaza lett, ezúttal a dömsödi Erdős Bálint jutott három találatig.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: