Nem mindenki születik csatárnak. Aki viszont mégis, van benne valami. Valami, ami ösztönös és nem tanítható, avagy fókuszban a gólvadászok. Rovatunkban fiatal és rutinos támadókat hozunk a Foci a köbön olvasói közelébe, akik mesélnek életük legszebb góljáról és megválaszolják azt is, melyik kapus vagy éppen védő ellen nem szeretnek pályára lépni. Akivel ezúttal gólokra vadászunk: Sergő Márton, a Pest megyei II. osztály, Közép-csoportjába besorolt Pomáz labdarúgója.
Kedvenc idézetem: Nincs kedvenc idézetem.
Babonám: Az életben nem vagyok kimondottan babonás, viszont csak egy boxerban vagyok hajlandó játszani. Meg van viselve már rendesen. Ja, és minden meccs előtt zuhanyozom. Amolyan frissítésként, hideg vízzel.
Legtöbb találatom egy szezon során: Nem nagyon emlékszem, de szerintem még az NB III-as ifiben rúgtam 30 felett.
Legérdekesebb körülmények között született gólom: Szintén a harmadosztályban nagyjából 20 méterről eltaláltam a felső lécet, onnan hozzám pattant vissza a labda. Levettem mellel, és másodjára sikerült betalálnom. Meg egyszer Sopronban kirúgta a kapusunk a labdát, pattant egyet a félpálya felénél, és a kirohanó kapus előtt sikerült befejelnem.
Az előző évadban vagy a karrierem során szerzett legszebb gólom: Most hirtelen egy Szigetszentmiklóson szerzett klasszikus csukafejes jut eszembe. Szeretek fejelni, általában azokból lesznek az emlékezetes gólok.
Akitől a legutóbbi bajnokságban a legtöbb gólpasszt kaptam: Mostani csapatomban, Pomázon talán a középpályásainkkal vagyok a legjobban megelégedve. Nem tudom megmondani, kitől kaptam a legtöbb gólpasszt. Szerencsére mindenki megtalál.
Legkülönlegesebb gólörömöm: Még a Fradiban játszottam, amikor a Honvédnak az utolsó percekben sikerült győztes gólt rúgnom. Arra nem volt időm, hogy megforduljak. Mindenki rajtam feküdt. Illetve az előző szezonban a legnagyobb riválisnak, a Budakalásznak rúgtam két gólt. Mind a kétszer a kispad előtt a ,,kicsiarakás” alatt voltam.
Kapus, aki sokszor kifogott rajtam: Egy ilyen emlékezetes ellenfelem volt. A Dunabogdány kapusa. Olyan reflexmozdulatai vannak… Szerencsére ma már csapattársam.
Hátvéd, aki ellen nem szerettem játszani: Ellenfélre nem nagyon emlékszem. Csapattársra igen, aki ellen nagyon nem szerettem lenni edzésen. Sváb Dani a Fradiban. Gyors volt és nagyon masszív.
Akitől pályafutásom során a legtöbbet tanultam: Kisgyerekként edzőm volt, majd miután abbahagytam egy kis időre a labdarúgást, ő hívott vissza focizni a helyi csapatba, amit azóta is köszönök neki. Sok jó, nagyon profi edzőm volt, de a foci iránt való tiszteletet és szeretetet nála láttam a legjobban. Michna Istvánról van szó, vagy ahogy sokan ismerik, Mici bá’.
Példaképem a csatárok közül: Gabriel Omar Batistuta. Ki az a Messi? (mosolyog)
Célom a 2015/2016-os szezonban: Sajnos a nyári alapozás nekem a munkám miatt ki szokott maradni. Augusztus végén szoktam csatlakozni a csapathoz. Nyilván ez a szezon elején meg is szokott látszani. Mindig az a célom, hogy minél hamarabb behozzam a lemaradást. A csapattal pedig a felsőházban végezni. A Budakalász előtt. (mosolyog)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: