Maradt Etén, pedig feljebb, NB-s szinten kellene dolgoznia. Ezt Hagymási Zoltán, a korábban az élvonalban is dolgozó szakember, a büszke nagypapa is tudja, aki már várja a Komárom-Esztergom megyei I. osztály rajtját, amikor is augusztus 16-án, vasárnap 17 órakor az Ete az Oroszlányt fogadja.
– Volt más lehetősége? Vagy úgy volt vele, amit elkezdett, azt befejezi Etén?
– Egy edző mindig várja az új kihívásokat, az új célokat – felelte Hagymási Zoltán. – Ez lehet az aktuális csapatával és lehet másikkal is. Most is volt megkeresés, igaz, más jellegű munka lett volna, de aztán nem lett aktuális. Mindig meghallgatok mindent és mindenkit. Etére 2013 januárjában mentem és fél év kihagyással az ötödik szezont kezdtem el júliusban.
– Az előző évadbeli csapatával, de legfőképp az eredménnyel mennyire lehet elégedett?
– Nem volt könnyű a tavasz. Kieső helyen álltunk, amikor visszamentem. Egy nagyon jó első őt mérkőzést hoztunk, és ez önbizalmat adott a folytatásra. Kevesen voltunk és a szezon második felére fejben nagyon elfáradtunk, így akkor több pontot is vesztettünk. Ennek ellenére simán bennmaradtunk. A csapat együtt maradt, igaz, nem volt nehéz, mert nagyon kevesen voltunk. Egy játékos távozott tőlünk. Mióta itt vagyok, most volt a legnagyobb mozgás a játékosállományban. Értem ezt arra, hogy ezúttal hét labdarúgót tudtunk hozzánk csalni. Mind meghatározó játékos lehet, és természetesen erősítést jelentenek. Keretünk 19 főből áll, és amióta itt vagyok, most edzünk a legjobban és ismét sokan járnak a gyakorlásokra, pedig hetente négyet is edzettünk, plusz a tesztmérkőzések.
– Akkor markánsabb célokért küzdhetnek a hamarosan rajtoló évadban?
– Egy edzőt az eredmények minősítik, főleg hosszútávon. Nem pár év ad képet egy edzőről, hanem évtizedek a munkájáról. Ha teheti azt a legmagasabb osztályban, de ez nem mindenkinek adatott meg. Nekem megadta az élet, hogy minden osztályban dolgozhattam és mindenhol sikeres voltam. A ránk és rám bízott feladatokat maximálisan megoldottuk. Legyen ez bennmaradás, dobogó vagy csak az állóvizet mozgassuk meg. Természetesen volt, amikor nem sikerült, de akkor olyan feladatot vállaltunk el, ami már akkor is látszott, hogy csoda kell. Etével ismét egy jó bajnokságot szeretnénk csinálni. Cél az első tizenhárom.
– Tudom, ettől még messze jár a csapata, mégis, az NB III-hoz mit szól? Előzetesen 20 csapatról prédikált mindenki, aztán lett háromszor 17.
– Sajnálom, hogy a mi megyénkből már évek óta nem megy fel senki az NB III-ba. Nagyon érdekes ez az osztály. Sok mindent latba kell vetni a csapatoknak, akik itt szeretnének játszani. Most, hogy csak 12 gárda van az első osztályban és 16 a másodosztályban, és az is bővülni fog. Komoly háttérrel kell rendelkezni a másod- és harmadosztálynak. Elsősorban a játékosokra gondolok. A harmadik vonalnak is már-már majdnem, hogy profinak kell lennie. Óriási különbség van a csapatok költségvetésében. Akinek nincsenek rövidtávon komolyabb céljai, egy osztállyal feljebb kerülni, annak csak pénzkidobás az egész. Mert itt nem jelennek meg azok a bevételek, mint az NB I-ben vagy az NB II-ben. Ennek ellenére mindenki azt csinál a pénzével, amit akar, de lehet, hogy ezen és más okok miatt sem lett 20 fős a mezőny.
– Meglepte, hogy a harmadosztályba került nem „önszántából” a Nyíregyháza vagy éppen a Győri ETO?
– Nem lepett meg. Mikor még az élvonalban dolgoztam, már akkor is hallottunk problémákról több csapatnál. Azt az elvet vallom, hogy mindenben becsületesen, a szabályokat betartva kell dolgozzunk. Mindenki tudja, hogy milyen lehetőségei vannak, de az nem biztos, hogy megegyezik a vágyaival. Ilyenkor kell jól dönteni. Tudomásul kell venni, hogy emberek életéről, sorsáról döntenek ilyenkor. Nem biztos, hogy az önös érdek előbbre való a csapat érdekénél.
– Bár még van hátra majd’ egy hónap, mégis, mire számít a magyar-román Eb-selejtezőn? Egyáltalán jó döntésnek tartja Dárdai Pál után Bernd Storck kinevezését?
– Mi a jó döntés? Szerintem már akkor is felvetődött ez a kérdés, amikor kinevezték Dárdait. Azért, mert aki a fociban dolgozik – de ez igaz bármelyik munkahelynél is –, tudnia kell, hogy hosszútávon nem jó megoldás, ha valaki két helyen dolgozik. A fő munkáltató a Hertha BSC. Biztos voltam benne, hogy nem engedik el. Ez természetes nálam. Már korábban kellett volna keresni az utódját vagy Pintér Attila után mást kellett volna választani. Az is biztos, ha már így alakult, akkor már nagyon nehéz lett volna kapitányt cserélni. Főleg azért, mert jöttek az eredmények. Szerintem most a legrosszabbkor jött a váltás, hiszen fontos a kommunikáció egy csapatnál. A magyar válogatottnál a magyar a közös nyelv. És egy sordöntő mérkőzés előtt történt minden, amit megelőzhettek volna. Ennek ellenére azt mondom, hogy a játékosok megcsinálhatják, de egy jó edzőnek látnia kell, hogy most mit kell neki hozzátennie.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: