VAN BENNE VALAMI. Akivel gólokra vadászunk: Fekete Alexandra (Monor)

• Horváth M. Attila
• 2015. augusztus 1. szombat

Nem mindenki születik csatárnak. Aki viszont mégis, van benne valami. Valami, ami ösztönös és nem tanítható, avagy fókuszban a gólvadászok. Rovatunkban fiatal és rutinos támadókat hozunk a Foci a köbön olvasói közelébe, akik mesélnek életük legszebb góljáról és megválaszolják azt is, melyik kapus vagy éppen védő ellen nem szeretnek pályára lépni. Akivel ezúttal gólokra vadászunk: Fekete Alexandra, a Pest megyei női bajnokság Keleti csoportjának 2. helyén végző, nem mellékesen PMK-győztes Monor labdarúgója.

Kedvenc idézetem: „A lehetetlent a lehetségestől pusztán az különbözteti meg, hogy mekkora elszántság munkál az emberben.” (James Thain)

Babonám: Nincsenek babonáim.

Legtöbb találatom egy szezon során: Igazából már régen nem számolom, szóval nem tudnám megmondani.

Legérdekesebb körülmények között született gólom: Talán az egyik Metis elleni mérkőzésünket tudnám megemlíteni, ahol a huszonnegyedik másodpercben gólt szereztem.

Az előző évadban vagy a karrierem során szerzett legszebb gólom: Az idén megszervezésre került Pest Megyei Kupa Heves elleni elődöntőjében, ahol a jól megszervezett csapatjátékunk után bombázhattam a bal felső sarokba.

Akitől a legutóbbi bajnokságban a legtöbb gólpasszt kaptam: Erre nem emlékszem.

Legkülönlegesebb gólörömöm: Szintén a Pest Megyei Kupát emelném ki, ahol a döntőben az egyenlítő gólt szerezhettem meg a csapatnak.

Kapus, aki sokszor kifogott rajtam: Nem is tudom…

Hátvéd, aki ellen nem szerettem játszani: Igazából az egyetlen hátvéd, aki ellen nem játszanék szívesen, az a csapatunkban tartózkodik, így nincs mitől tartanom.

Akitől pályafutásom során a legtöbbet tanultam: Természetesen az edzőmtől, Fehér Tamástól.

Példaképem a csatárok közül: Nincsen.

Célom a 2015/2016-os szezonban: A lehető legjobban szerepelni, és a dobogó legfelső fokára való felérés.