„Lehetséges az NB III-ból Nyugat-Európába szerződni? Nem, ez nem reális, kell egy köztes rész, és ebben most már szinte biztos vagyok, azaz egy jó NB II-es vagy NB I-es szezon szükségeltetik, hogy felfigyeljenek rám, mert arra bazírozni, hogy adott esetben olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtok a világbajnokságon, amelyre felfigyel valamelyik nyugat-európai első- vagy másodosztályú klub, ez eléggé rizikós, és ebbe bele lehet bukni. Érdemes lenne stabilan felépíteni itthon a dolgokat, magasabb osztályban bemutatkozni, ott eltölteni egy rövidebb időt, és utána megint reális lehet, hogy Nyugat-Európába igazolok.”
Aki olvasta jó néhány héttel ezelőtt a vele készült interjút, tudhatja, hogy a Németországból hazatérő Székely György az NB III, Nyugati csoportjában szereplő Újbuda kapuját védte. A fenti idézetet sem véletlenül kölcsönöztük tőle, hiszen az U20-as világbajnokságon, Új-Zélandon a magyar együttes cikkünk főszereplőjével a kapujában pozitívan zárt, elvégre az Észak-Korea elleni 5–1-es diadallal kezdett, majd emberhátrányban kikapott Brazíliától (1–2) és pont nélkül maradt Nigéria (0–2) ellen is, majd a nyolcaddöntőben Szerbia ellen a 91. percig továbbjutásra állt, mégsem folytathatták a mieink tovább (1–2, hosszabbítás után), amolyan „magyaros” kiesés lett a vége, avagy a „csak velünk eshet meg” tipikus esete játszódott le az emberben azon a szerda reggelen. Mindez nem történhetett volna meg, ha nincs Székely György, és a jó néhány bravúr sem Új-Zélandon, sem Újpesten.