Nem mindenki születik csatárnak. Aki viszont mégis, van benne valami. Valami, ami ösztönös és nem tanítható, avagy fókuszban a gólvadászok. Rovatunkban fiatal és rutinos támadókat hozunk a Foci a köbön olvasói közelébe, akik mesélnek életük legszebb góljáról és megválaszolják azt is, melyik kapus vagy éppen védő ellen nem szeretnek pályára lépni. Akivel ezúttal gólokra vadászunk: Lantos István, az előző évadban a Pest megyei I. osztály 9. helyén végző Üllő SE labdarúgója.
Kedvenc idézetem: Nincs.
Babonám: Fekete macska.
Legtöbb találatom egy szezon során: 18.
Legérdekesebb körülmények között született gólom: Nem volt ilyen.
Az előző évadban vagy a karrierem során szerzett legszebb gólom: A Honvéd-juniorral Zalaegerszegen játszottunk, a ZTE tele volt visszajátszókkal. 1–0-s állásnál a kapusunk kidobta nekem a labdát a felezővonalhoz, és a mi térfelünknél lévő körívről egy átvétel után beíveltem a ZTE kapujába. Ezzel lett 1–1, ami a végeredmény is lett.
Akitől a legutóbbi bajnokságban a legtöbb gólpasszt kaptam: Eloszlott, mert sok jó játékos van a csapatunkban.
Legkülönlegesebb gólörömöm: Egy-egy puszi az alkaromra tetovált gyerekeim nevére.
Kapus, aki sokszor kifogott rajtam: Nincs kiemeltem.
Hátvéd, aki ellen nem szerettem játszani: Timár Krisztián, és bár csapattársam volt, de aki ellen nem szívesen játszanék, az Budovinszky Krisztián.
Akitől pályafutásom során a legtöbbet tanultam: Sok jó edzőm és csatártársam is volt, nincs kiemeltem.
Példaképem a csatárok közül: Zlatan Ibrahimovic.
Célom a 2015/2016-os szezonban: Minél kevesebb sérüléssel, minél többet tudjak pályára lépni, a csapatommal pedig stabil középmezőnybe jutni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: