Nem mindenki születik csatárnak. Aki viszont mégis, van benne valami. Valami, ami ösztönös és nem tanítható, avagy fókuszban a gólvadászok. Rovatunkban fiatal és rutinos támadókat hozunk a Foci a köbön olvasói közelébe, akik mesélnek életük legszebb góljáról és megválaszolják azt is, melyik kapus vagy éppen védő ellen nem szeretnek pályára lépni. Akivel ezúttal gólokra vadászunk: Csák Zoltán, az előző évadban az NB III, Közép-csoportjában 9. helyen végző FC Dabas labdarúgója.
Kedvenc idézetem: „Alea Iacta Est. A kocka el van vetve.”
Babonám: A babonáimról nem szívesen beszélek. (mosolyog)
Legtöbb találatom egy szezon során: 23, 2007-ben, az MTK színeiben.
Legérdekesebb körülmények között született gólom: Egy szögletet követő kipattanó labdát kapura lőtt a csapattársam, és én a kaputól egy méterre, egy helyben állva olyan szinten térden lettem lőve, hogy a ficakba pattant a labda. (mosolyog)
Az előző évadban vagy a karrierem során szerzett legszebb gólom: Nekem minden gól, amit szerzek, egyformán szép.
Akitől a legutóbbi bajnokságban a legtöbb gólpasszt kaptam: Geiger Norbert.
Legkülönlegesebb gólörömöm: Zlatant próbáltam már utánozni, nem sikerült. (mosolyog)
Kapus, aki sokszor kifogott rajtam: Máthé Gábor (Lubos). Sokszor ismerte a gondolataimat, nehéz volt neki gólt lőni.
Hátvéd, aki ellen nem szerettem játszani: Molnár Zoltán (Monyó), a legrutinosabb hátvéd, akivel valaha dolgom volt.
Akitől pályafutásom során a legtöbbet tanultam: A játékosok közül Pölöskei Zsolttól, az edzők közül Tamási Zsolttól és Bárány Mihálytól.
Példaképem a csatárok közül: Bajzát Péter, Tököli Attila. Szerintem nem kell magyaráznom, miért.
Célom a 2015/2016-os szezonban: Tíz gól felett szerezni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: