Tudja, mit akar. Erős, bajnokesélyes csapatot. Olyan együttest, amely jó eséllyel lép pályára bármelyik vetélytárssal szemben augusztus elejétől. Varga Attila nem először irányította a Ceglédi Vasutast felkészülési találkozón, de szerda délután egykori sikerei helyszínén, a Sport utcában meccselhetett a BKV Előre ellen.
– Milyen érzésekkel ült le a Sport utcai komplexum vendégkispadjára?
– Nem befolyásolt, mivel egyébként is rendszeresen itt vagyok, mert idejárok szaunázni és az itteni konditerembe is szoktam menni – felelte bő félórával a szerda délutáni edzőmérkőzést követően Varga Attila. – Tény, nagyon régen játszottam itt akármilyen meccset is. Pályafutásom utolsó tíz éve itt telt, a BKV Előre színeiben lejátszottam 297 tétmérkőzést, mondhatom, kötődöm a klubhoz és mindig szívesen jövök ide. A szerdai látogatásunk célja a felkészülés volt az elkövetkező bajnoki szezonra, de én még nem voltam Cegléden, amikor ez a találkozó le volt kötve, de nem bánom, hogy visszatérhettem és érezhettem a BKV-pálya közelségét.
– Ezt hívják a sors furcsa fintorának? Hiszen feltételezhetően az RKSK elleni meccs sem akkor realizálódott, amikor már a CVSE szakvezetőjének vallhatta magát.
– Igen, és én nem is akartam nagyon belebonyolódni a változtatásokba, már csak azért sem, mert az idő rövidsége miatt nem tudtunk volna lekötni olyan edzőmeccseket, amelyekre szükségünk van. Lehet, kicsit másabbak lett volna, de természetesen oda megyek, ahol a csapatnak le vannak kötve a felkészülései mérkőzései.
– A 2015-ös esztendeje eddig pörgéssel telt, hiszen önhibáján kívül, de hol itt volt, hol ott.
– Viszont rengeteget tanultam, gyarapodtam, erősödtem mind mentálisan, mind szakmailag. Meg is kell, hogy köszönjem Lucsánszky Tamásnak a felkarolását, hiszen elvitt magával Mezőkövesdre. Nagyon szerettem ott dolgozni, az utolsó néhány mérkőzésen vezetőedzőként a klub sikeréért dolgozhattam, nagyon nagy élmény volt, és nagyon jó emlékekkel gondolok vissza az elmúlt időszakra, ami csalódásokkal, de fejlődéssel teli éra volt. Maximálisan jónak ítélem meg az elmúlt szezonomat, nem rajtam múlott, hogy a feladatokat nem tudtam befejezni. Most azon leszek, hogy az új állomáshelyemen is sikereket érjek el a csapatommal.
– Akárhogy is nézzük, kettőt visszalépett, hiszen ha minden klappol, most a Mezőkövesd sikereiért dolgozhatna az élvonalban, ehhez képest az ősszel csupán az NB III-ban trénerkedhet.
– Azért nem nehéz ezt megélni, mert pro-licenc hiányában csak pályaedző lehetnék, és én váltig állítom, az NB I-ben nagyon szívesen dolgoznék olyasvalakivel, aki mellett tudok gyarapodni, tanulni. Volt megkeresésem, hat csapattal is tárgyaltam, abból kettő NB II-es együttes volt, de a legkomolyabb ajánlat és cél Cegléden fogadott. Itt profi mentalitású a közeg, a játékosok is vevők a munkára, elfogadtak engem, az elképzeléseimet, és olyan stábom van, amellyel érdemes dolgozni. Ezt az időszakot úgy fogom fel, hogy egyet visszaléptem, de remélem, a jövőben kettőt előre fogok.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: